|
 Vendég: 111
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Látom, a vén sírásó újra ás
Új koporsó keresi a helyét
Elő kell készíteni a fogadást
Valaki letöltötte megint az idejét.
Zuhog az eső, és omlik a sírfal
Jó ember lehetett, ki eltávozott
Zokog az ég is a gyászolókkal
Távozásával mély sebeket okozott.
Készül a sírhely, nehéz a munka
A sírásó törli is homlokát
Fekszik itt már neki is unoka
Eltemette ő már sok rokonát.
Szívében sok fájdalom gyűlt fel
Hisz elveszett belőle egy-egy darab
De a sors ellen soha nem hördült fel
A földön még így is sok ember marad.
Érzi az újabb gyászolók kínját
Enyhíteni rajta azonban nem bír
Csak ássa az új halott sírját
Ő már egy búcsúzáskor sem sír.
Látott már sok embert átkozni az eget
Öklüket rázva, és örök haraggal
Amiért elvette tőlük az egyet
És itt hagyta őket a földi gondokkal.
De látott már olyat, ki a síron járt táncot
Örömódát zengett az égnek
Hogy végre elpusztította az örök koloncot
És a szenvedések véget értek.
Látott a sír fölött veszekedő testvért
Míg a koporsó még a föld felett
Kik letagadták egymást s a vért
Amelytől mindnyájuk szíve kapta az életet.
De a minap egy fiatal leányt látott
Aki csendesen egy sírra borult
Öntözte könnyével a sok szép virágot
És ekkor még az ő szíve is összeszorult.
De a sír nem elég mély még
Ásni kell tovább, lejjebb
És egyre közelebb van a sötét éj
Suttogni kezdenek az ittrekedt lelkek:
„Áss csak, áss, nem soká már
Neked is készül egy sírhalom
De neked senki nem maradt már
Aki miatt itt tartana a bánatod.
Minket visszahúz az emberi önzés
Azt mondják őket elhagytuk, elárultuk
És ránk maradt az őket való őrzés
Ezért nem lelhetjük még mindig nyugtunk.
Azt mondják sírod felett
Emléked örökké él, szerettünk
Aztán talán egy év sem kellett
De már azt nem mondták soha: feledtünk.
De halálunkkor még szerettek
Ragaszkodtak emlékeinkhez, hozzánk
És mivel el nem engedtek
Itt ragadtunk, és eljöttünk hozzád.
Engedd, hogy benned nyugalomra leljünk
Add nekünk tested, és életed
Engedd, hogy lelkeddel egy legyen lelkünk
És te is lerakhatod a földi terheket.”
„Jól van- szólt a sírásó- legyen
Hiszen engem nincs, ki magához láncol
Kiásom még a saját nyughelyem
Aztán a lelkem a tietekkel táncol.”
Halad a munka, nincs már földi érzés
Befejezi mindkét sírhelyet
Körülnéz, hallja az óra üti az éjfélt
Szólítja, és befogadja az elszakadt lelkeket.
Vége van, sokan ma szabadultak meg
Erőtlenül összerogyva földre hull
A fájdalom, a bánat nem keserítik tovább meg
Azóta felette is sírhalom domborul.
2000. január 5.
|
|
|
- január 22 2010 13:43:13
Kedves Zsu!
Ahogy látom, ez a versed már több mint 10 évvel ezelőtt íródott, mivel már január 5-én rég túl vagyunk.
Nem tudom, kinek a halála /temetése/ válthatta ki belőled ezeket az érzéseket és adott hozzá ihletet, csak annyit tudok, hogy ez a versed a hosszúsága ellenére sem unalmas, inkább minden soroddal arra készteted az olvasót, hogy tovább olvassa.
Nagyon élethű, nagyon emberi és a rímeket is jól eltaláltad.
Így van ez, (az élet rendje) a sírásót is egyszer eltemetik.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- január 22 2010 14:04:35
Köszönöm szépen! Örülök, ha tetszik, akkor még senkit nem temettem, és veszítettem el, néha csak megszületik egy gondolat, és nem hagy békén, míg le nem írom, ki nem bontom...Ez a vers pár nappal a Súlyos teher, és a Fordulj vissza! című verseim előtt született...Úgy látszik akkoriban sok időm volt gondolkodni... Akkor szinte naponta írtam egy verset, vagy volt, hogy egy nap többet is...Mostanában kevesebbet írok, de van fenn új versem is! Szép napot! |
- január 22 2010 14:43:39
Igazán jól bele tudod élni magad egy-egy helyzetbe. Csak ömlenek belőled a sorok. Tetszett. |
- január 22 2010 14:51:37
Igazi szép verset írtál Zsu.
Látod én idén temettem anyámat, pár éve a fiamat. Azóta nagyon vigyázok, hogy még véletlenül se gondolkodjak |
- január 22 2010 15:00:35
Sajnálom István! És részvétem...Remélem, nem zaklattak fel a sorok túlságosan... Nekem még csak két nagyapám távozott, de ők is hiányoznak, bele sem merek gondolni, hogy te mit érzel...
Köszi Heaven! Örülök, hogy tetszett... |
- január 22 2010 15:14:47
kedves Zsu!
Annyira magával tudnak ragadni balladai hangvételű verseid! Tízezer közül is fel lehet ismerni sajátos elbeszélős - kissé melankólikus stílusodat. Nagyon tetszett ez a baladád (nekem az)
Szeretettel, bZs |
- január 22 2010 15:32:45
Köszönöm bZsanna! Észrevettem, hogy olvastad több versemet is, örülök, hogy ismét tetszett, amit alkottam, bár ezt már régen... |
- január 22 2010 17:54:54
Ezek gyönyörű sorok! GRAT |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
