|
Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Búcsúzom tőled anyám,
eltaszít a világ magától,
majd ott, a messzi távol,
szeretteim várnak már reám.
Tudom, fájt mikor szültél,
mert akartatok engem nagyon,
de megöl a fájdalom,
kínban telt életem véget ér.
Mikor sírtam ringattál,
féltőn óvtál, átölelt karod,
megnyugtatott mosolyod,
éhem csillapítva szoptattál.
Nagyobb lettem, bántottak,
öledben leltem meg a vigaszt,
meghallgattad a panaszt,
fejem a válladra hajtottam.
Már nem ülök öledbe,
felnőttem, ötven éves vagyok,
többé nem panaszkodok
mikor bántanak, átölelve.
Elrontott életemben
de sok nőt szerettem hiába,
mind elutasította
érzelmem, kínlódva gyötrődtem.
Három igaz szerelem
volt, kikért életem eldobom,
bennük kellett csalódnom,
egy világ omlott össze bennem.
Az első szép szőke volt,
haja aranyló búzamező,
keble forrón ölelő,
szemében ragyogott az égbolt.
Csókolództunk órákig,
mily' szép, és csodás volt az élet,
egy nős férfival elment,
s én száguldoztam a halálig.
Vigyázott rám valaki,
megmentett, mert terve volt velem,
lelkileg össze törve
hagyott nyomorultan szenvedni.
Egy buta félreértés
hozta öt nekem, az igazit,
hűséges lesz a sírig,
de az ígéret tudom kevés.
Elvettem, szíve alatt
hordozta gyermekem, elvetélt,
a boldogság véget ért,
a bánat emelt közénk falat.
Munkában voltam, megcsalt,
a világ omlott össze bennem,
ittam, és gyógyszert szedtem,
valaki mégis életben tart.
Jött Ő, tűz volt szemében,
azt hittem, egy kaland lesz csupán ,
tüzes volt, izzó vulkán,
megváltoztatta az életem.
Újra hittem, s reméltem,
nem múlik el a láng mi éget
belül örökre minket,
de elmúlt a varázs, tévedtem.
Szeretlek, és nem értem,
miért nem engedsz már magadhoz?
Már csak egy kérdés kínoz,
Mi értelme így tovább élnem?
Búcsúzom tőled anyám,
eltaszít a világ magától,
majd ott, a messzi távol,
szeretteim várnak már reám. |
|
|
- február 02 2010 10:01:44
Kedves Metallica!
Nagyon szomorúan olvastam meghatóan szép versedet, amelyben szinte az egész életedet elmesélted.
Nagyon sajnálom, ha úgy érzed, hogy kitaszított lettél a világ számára. Csak vígasztalásomat tudom küldeni Feléd, hiszen még szerintem fiatal vagy 50 évesen, és lehet, hogy az igazi boldogság még mindig vár valahol. Sohase add fel!
Szeretteiddel - ha Te is hiszel ebben -, ugyanúgy találkozni fog előbb, vagy utóbb!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- február 02 2010 12:28:15
Fájdalmas önéletrajz Ha egy halvány reményt is sugallhatok, akkor hidd el, nem az a legborzasztóbb az életben, hogy hányan hagytak el. Ha egészséges vagy, nem kell a sorsot kihívni magad ellen. Ha betegség miatt kell elmenned, csak akkor búcsúz attól, aki szeret. Sok erőt, kitartást kívánok!
Üdv. Pirike |
- február 02 2010 19:17:30
Köszönöm kedves Zsuzsa, hogy olvastál. Most ismét mélyponton van az életem, mint annyiszor már. Valahogy ezt is túlélem, vagy nem.
Szeretettel: István
...............................................................................................
Köszönöm kedves Pirike, hogy olvastál. Sajnos most olyan mélyen vagyok, csak ehhez hasonló verseket tudok írni. Remélem még talán vidámabbak is sikerülnek.
Szeretettel: István |
- február 27 2010 07:00:34
Még ne búcsúzz írjál sokat hisz a fájdalom hozza a legszebb sorokat...Írj,írj ki magadból mindent,hidd el nekem is segített-segít |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|