|
 Vendég: 44
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Kíváncsi volnék a kristályra magányában.
Ahogy él s álmodik szendén
Szentként Istenek nyugágyában.
Látnám a tengert s óceánt naponta
Vajon megáll egyszer
Vagy nem nyugszik, míg partjainkat újra össze tolja?
Jöjj vissza Pangea,
Hozd magaddal őseid és kultúrád!
Mert mi itt van felakaszt,
S az avar, mint tégla, úgy hull rád!
Láttam már telet tavasszá hervadni.
Olyankor sír, könyörög
Örökkön zuhan, de mi sosem fogjuk elkapni.
Láttad már imát mormolni a tegnapot
Miként szárnyat bont a pille-holnap?
Maként hördülő múlt évek s szél-gyapot
Puhaságú karmaival ereszt vitorlát
Egy idegen.
Bárkájában háló-szőnyeg
Mi alatt fáradtan megpihen,
Vagy mesél a csillagoknak.
Ők gyermekien köré gyűlnek.
S csak mesél, mint őserdők fattya egy hinta-gyomnak.
Tán engem így tanítottak élni?
Azt mondták szeress
S hogy nem szégyen félni.
Ahogy sírni, sem noha
Volt már,
De többet soha!
Előttetek nem!
Majd hátatok mögött, mint gúnyolva
Boldogságotok,
Fák szuvas törzsébe bújva.
Egy tövis-alkony meztelen fákkal teli
Végtelen földsíkján,
Hol álmom testem engedhetné,
Szabadon, de nem teszi. |
|
|
- február 02 2010 15:08:19
érdekes,érzelmes...tetszett |
- február 02 2010 19:21:44
Érdekes mély gondolatokkal megírt szép képekkel tarkított versedhez gratulálok |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
