|
Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egy hajó az óceánon,
Szigetek mellett halad,
Nyomában szép széles sávban,
Nagy hab és hullám marad.
Az egyik kis szigetecskén,
Ősz szakállú emberke,
Torkaszakadtából ordít,
És ugrál mint egy kecske.
Az utasok csodálkoznak,
Vajon miért integet ?
Kérdezik a kapitánytól,
Hát ez meg ott ki lehet ?
Kapitány szól, azt nem tudjuk,
Itt lakik a szigeten,
Akármikor erre jövünk,
Megbolondúl teljesen. |
|
|
- február 04 2010 20:07:40
Nagyon érdekes, és nagyon kifejezi az emberek abszurd érzéketlenségét a mások baja iránt.., pontosabban még azt sem veszik észre, hogy a másik bajba jutott, vagy valami bántja
Jó lett! |
- február 05 2010 06:50:08
Jó a versed, Laci! Hát, ilyen világban élünk
Szeretettel, hubart |
- február 05 2010 09:54:49
Kedves Laci!
Úgy látom, nincs olyan téma, amit előbb vagy utóbb fel nem dolgozol versedben. Ilyen ez a mostani is. Jól tudod alkalmazni az újságokban megjelenő "tarka sorokat" is, illetve úgy feldolgozni, hogy még nagyobb hatást váltson ki az olvasóbvan!
(A hajóskapitány és az emberek azt hiszik,hogy az integető (segítségkérő) ember csak üdvözli őket, amikor éppen egy hajó halad arrafelé.)
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|