- február 05 2010 07:49:06
Kedves István!
Megható és szívbemarkoló minden sorod.
Aki már az öröklétben van, sajnos nem tudjuk visszakapni, nagy fájdalom az, ha valaki a gyermekét veszíti el. Még az évek múlása sem homályosítja el emlékét, és ez így van jól.
Egyszer talán találkozunk szeretteinkkel, akik előbb elmentek, mint mi, én prbóálok ebben hinni! Higyj Te is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- február 05 2010 08:30:04
szívbemarkoló a versed, István. |
- február 05 2010 08:34:06
Ma nyolc éve Zsuzsa. Én még most sem értem. Most sem hiszem... |
- február 05 2010 08:35:02
Köszönöm Barbi |
- február 05 2010 08:35:58
Sajnos csak a fájdalom maradt nekünk Vadvirág |
- február 05 2010 09:11:01
Versed enyhítő elixir a soha sem gyógyuló sebekre.
Üdv, Feri |
- február 05 2010 11:09:05
István! Belegondolni is szörnyű Most még vígasztaló szavakat sem tudok írni, mert....
Üdv. Pirike |
- február 05 2010 12:19:42
Nagyon megérintettek soraid! Van fájdalom, mi soha nem múlik!
üdv.era |
- február 05 2010 13:30:32
Kszönöm Feri |
- február 05 2010 13:32:27
Erre nem sok vígasztalás lehet Pirike |
- február 05 2010 13:34:07
Köszönöm Era. Ez tényleg örökké tart |
- február 05 2010 13:54:05
Megható sorok kedves István. |
- február 05 2010 16:05:50
Kedves István! Nagy fájdalom, de hogy most nyíltan is neg tudtad vallani,hiszem, hogy enyhít ezen a fájdalmon..szívemből kívánom |
- február 05 2010 16:18:21
Csodás megemlékezés kedves István. A legnehezebb a világon az az érzés, amikor a gyermek megy el előbb erről a földi világról.
Üdv: István |
- február 05 2010 16:29:24
Az örök fájdalom belétek vésődött.
Szívszorító sorok.
Szeretettel Joli |
- február 06 2010 07:25:17
köszönöm iytop |
- február 06 2010 07:27:15
Már az is valami Zsanna, ha beszélni tudok róla |
- február 06 2010 07:28:11
Senkinek sem volna szabad átélni Istvén |
- február 06 2010 07:28:41
Köszönöm Joli |
- február 06 2010 11:08:08
Kedves István!
Tegnap itt jártam, egyszerűen nem tudtam mit írni. Derült égből... mondaná a sablon, de nem! Ez annál sokkal több.
Visszajöttem megint... nem tudok mit írni. Főhajtás, ha elfogadod!
Nagyon sok szeretettel: Gabi |
