|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Nem számítottam rá, hogy álmaim megrekednek.
Nem vártam, hogy figyelmed más irányba téved.
Én hittem a jövőnkben, hogy gondolatim megteremtik azt
És nem láttam, hogy mindez egy útvesztő szakasz.
Én akartam, hogy ajkad hozzám forrjon
És vártam, hogy tested is szót fogadjon
A vágynak, a vágyunknak,
Mert nem csak én éreztem azt,
Hogy hozzád egy más erő tapaszt,
Mert kellett neked is látnod,
Hogy ez a szenvedély nem csak egy álom
Volt…
Mert elmúlt…csak én akarom, hogy éljen még,
Mert megőrülök e fájdalomtól, mely érzem, széjjeltép
És szakad könnyem zuhatagként szemeimből
És vad nyílként csapódik szívembe az érzés,
Hogy elvesztettelek.
Bár, tudom, soha nem is voltál más, mint képzelet,
De hinni akartam abban, hogy csak felém fordulsz
És mellemhez hajtod fejed örök megnyugvásul,
De csak álom voltál nekem…
Nem igaz, nem valóság…
S hiába nyújtom kezem utánad, te csak távolodsz szép lassan...
Fejed meg se fordítod, hogy láss … hogy még egyszer láss engem.
És már tudom, már érzem … álmaim elvesztek a nemlétezőben. |
|
|
- február 07 2010 18:45:28
Fájdalmas, lemondó búcsúlevél. Szép sorok. |
- február 08 2010 11:00:53
Szomorú... búcsú a valótól, vagy lemondás arról ami soha sem volt egészen?
Őszinte könnyek gördülnek végig soraidon.
Szeretettel: Gabi |
- február 08 2010 14:41:23
Fájdalmas, reménytelen sorok...teljesen átérzem.
Maryam  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 01. kedd,
Egon napja van.
Holnap Rebeka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
