|
 Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szemem lehunyva, testem mozdulatlan
tűri a halál szunnyadó követét,
kéjes vigyorával várja, hasztalan,
fáradó elmém feladja küzdelmét.
Szemtől szemben vívunk amikor éled
maradék erőnk harcra pazaroljuk
egymás húsát tépjük, egyik sem enged
életünkért ölünk, ha kell kárhozunk.
Nem fohászkodom fodrozó hullámok
verte életemért, vérem kell vegye
de könnyen nem adom, bénán hallgatok
forralom lázam, hamuvá égesse
a halhatatlannak titulált dögöt.
Csekély erőmbe kapaszkodik a fény
ébredezik a vágy, szívem felpörög,
bimbózik belül a vibráló remény. |
|
|
- február 08 2010 17:14:42
Élet-halál küzdelem a versed, de hidd el van remény elérni a halhatatlanságot..- aki keresi megtalálja: nem mese
szep a verse Pirike!  |
- február 08 2010 19:22:20
Amíg a vágy ébredezik, addig a remény is bimbózik. A vers küzdelmes-szomorú vonulata a végén feloldódik. Kívánom, hogy adjon még Neked a fény sok erőt a folytatáshoz!
Szeretettel, Feri |
- február 09 2010 07:35:05
Szép verset írtál, remélem reményed erős és szíved felpörög.
Szeretettel,Korin |
- február 09 2010 07:57:13
Köszönöm Zsanna, Feri és Korin, hogy olvastátok. A végéhez annyit, hogy vágy, remény valahol működik, de félek a túléléshez kevés lesz
Szeretettel Pirike |
- február 16 2010 03:31:52
Gratulálok,nagyszerű vers!!/Ha bimbózik akkor még él/ |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
