|
Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
borzongok már folyvást
nap-nap után
az albioni köd is
csontjaimba vág
esőcseppekbe burkolt homállyal
kísértenek a reggelek
s én csak megyek, megyek
gépiesen
egyazon úton lépdelek
munkagépek zajába
hulladék-halmokba
vesznek a hajnalok
a szépségészlelés is
dagadt izületként
repedező hasfal árnyékában
érthetetlen gubanccá dagad
felfalja az értelmet
minden ép célt
roncsolni kész
csupán az ösztön dacol még
szeretni és szeretkezni kész
s akar dalolni egy nagyot,
ahol (talán sokan) szeretnek még
a bájos szentpéteri tájakon
Kettering, 2008. novembere
|
|
|
- február 11 2010 18:35:03
Érzékletes képeid megelevenednek az olvasó szeme előtt, és a képek mögött ott a mély gondolatiság. Tetszett a versed!
Üdv. hubart |
- február 12 2010 16:36:09
Köszönöm, kedves Hubart, derűre hangoltak elismerő szavaid.
Vogul |
- február 12 2010 16:40:36
Festményedet értékelem - fájdalmadat nem viselem... |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|