|
 Vendég: 86
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hol esni kezd, hol meg - meg áll,
Mert nem tudja, hogy van határ
És fújni kezd, és jaj nekünk
Mert veszélyben az életünk
De menni kell, mert hív a tér
Egy ócska lámpa mit sem ér
Ha vak sötét mi vesz körül
S az új tavasz még elkerül
De érzem már, hogy jönni fog
És hinni benne nagydolog
A reményből nyerünk erőt
És így várjuk az eljövőt!
|
|
|
- február 14 2010 17:23:54
Kedves, bizakodó versed.
Szeretettel:majus |
- február 14 2010 19:55:52
Kedves Kati!
Reménység, bizakodás, ez igen. Csak így lehet az élettől várni valamit. Kifejező versed nagyon jó lett.
üdv:gufi |
- február 14 2010 21:25:08
Nagyon szép és a ritmizálása..-időmértékes? nagyon jóritmusú vers gratulálok |
- február 14 2010 22:44:10
Kati, versed szépen zenél,
Ritmus és rím mind együtt él.
A tartalom meg.... hát, azt mi is nagyon várjuk!
Szeretettel, hubart |
- február 15 2010 06:40:52
Jól írtad meg Kati |
- február 15 2010 11:03:44
Kedves Katalin!
Nagyon jó ritmust adtál a versednek, igazán jó volt olvasni.
Ugye, ugye, úgy elszoktunk a nagy telektől, hogy most már szeretnénk, ha mielőbb tavaszodna.
Szerintem ne siettessük az idő, egyszer végleg "megeszi a kutya a telet". De most van itt az ideje a hóesésnek, nem áprilisban!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
