|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Annyira elfoglalt voltam, s hogy szavaimat ne feledjem,
A befagyott ablakomra sorokat írtam.
Az ablakom fehér ólomból volt...
Csillagokat szórt.
A város hóbazárva aludt,
Később, éjfél után...az órák a múlté lettek,
S ebben a káoszban,
Kezeink egymásra nem leltek.
Láthatatlan erőkre hivatkozom,
Már egyszer a sors összehozzon.
-Jöjjek, úgy félek.
Látod, gyere... itt vagyok.
-Hova.
Mellettem arcod úgy ragyog.
Helyes, ne sírj... hallgasd a végtelent,
Énekelj, énekelj... csak énnekem.
Ablakom ólomból volt, csillagokat szórt,
Egy zúzmarás négyszögletű szóba,
Szirénák szólnak, végetért a munka.
A város egy jéghegy, reszkető hangulat,
Füst, harangok, remegés...
Mindez hol, mindez hol ?
Istenem,az írásom elolvad! |
|
|
- február 17 2010 12:33:54
meredek, ha szándékos! |
- február 17 2010 20:12:48
különös hangulat, különös képek... |
- február 18 2010 00:37:00
megoldódott - a kérdésemre itt a válasz - véletlen!
Így érthető... a középső rész - a téma, vagy maga a keret?
S úgy már szerencsére nem olvad, de a magány este lefagy?! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
