|
 Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Radnai István:
MINDEN DICSŐSÉGET
a templomkapun a vad lián
nyolc istenkarról lóg le
tiszteletlen a lépted eláll
előtted a gőgödet tedd le
és megnyílik az ősibb
mielőtt buddha e földre
lép le istenkirály a hősi
múlt a szomszéd törzsek
hadat viselő hódító csapata tör be
reszket a tó a víztúkör köldök
mit néznek aprók mint a kölykök
és erősek mint a tigrismacska
a békés tant sutba dobva
a fehér faj pengéjét beletörte
(Válasz a témában írt szucsistvan versre) |
|
|
- február 20 2010 07:16:16
Látom feldolgozod a témáimat. Nos, nekem mindíg van annyi, hogy adni tudjak
KImondottan jó a szonetted. Tetszik |
- február 20 2010 07:51:58
Jeleztem! Hogy számtalan olvasmány-emlékem annak kapcsán kerül fel, hogy írtál róla...
A japáni művészetben 500 éve dolgozzák fel u.azt a témát. Antoine Francois Prévost d'Exiles abbé: Manon Lescaut című regényéből egyidőben két operát írtak és játszottak, Puccinié volt a sikeresebb (ezen a címen).Massenet: Manon című operáját is játsszák azóta is párhuzamosan.
Ha azt olvastad ki, hogy ugyanazt írtam meg, akkor ez fölöttébb érdekes! Én a történelmi környezetet írtam meg - a hódítókat! Tehát legfeljebb folytattam a felvetésedet.
Nekem is van rengeteg témám, részemről, ha valaki reagál a versemre, novellámra, azt megtiszteltetésnek veszem... Remélem nem gondolod, hogy egy 800 éves témát [i]el lehet írni valaki elől[/i]? Ez furcsa! Jeleztem, hogy [b]VÁLASZKÉNT KERÜLT FEL[/b]. a FELFEDEZÉSRŐL, sőt Pol Potról sem írtam. Akkor, ha valakinek a témája a szerelem és szőke a szerelme, és magam is szőke lányról írok...
Köszönöm a dícséretet, magam is azt mondom, hogy Te versed is jól sikerült. Vehetted észre, nem rejtettem véka alá én sem a véleményemet! |
- február 20 2010 08:25:47
http://hu.wikipedia.org/wiki/Angkor
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kokink%C3%ADna&action=edit&redlink=1 ez a cím szerkesztőt vár!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Angkorvat
16–19. század – Európa rácsodálkozása a khmer művészetre [szerkesztés]
Emile Gsell francia fotográfus 1866-ban készült felvétele
Az 1586-ban ide látogató Antonio da Magdalena portugál misszionárius-szerzetes Angkorvat első európai látogatói közé tartozott. 1850-ben egy másik misszionárius, a francia Charles-Émile Bouillevaux az őserdő közepén rátalált Angkor néhány templomára, és rövid leírást adott róluk. Nyolc évvel később honfitársa, Henri Mouhot – aki természettudósként lepkéket gyűjtött – szintén romokba botlott, és az ő 1868-ban posztumusz publikált rajzaiból derült ki, mit is rejt a kambodzsai őserdő.
1431 Angkor eleste, thai megszállás, ekkor ért véget a virágkor - véglegesen?!?! |
- február 20 2010 10:54:48
Kedves István! Csak csodálni tudom széles műveltségedet! Tőled csak tanulni lehet. |
- február 20 2010 11:31:46
Kedves Pista
Jó(l) van: menteni kell a még menthetőt...nehogy süllyed Velence -
S amit kedves hubart írt -itt ni előttem -nem cáfolom meg
Szeretettel
Emese |
- február 20 2010 13:53:54
Csodálatos verseitekkel visszautaztam a régmúltba,
egyszer talán eljutok e helyekre, ha Isten is úgy akarja!  
A bölcs már nyújtja jobb kezét,
bátor tettével jő a békesség!
 
Szeretettel: Léna |
- február 20 2010 19:49:55
Fantasztikus sorok!
Jó a kép mint a fehérség fellegvára.
Tőled tényleg sokat tanul aki veszi a fáradtságot és belemélyed az írásaidba!
Köszönjük!
Szeretettel: szisz |
- február 22 2010 08:40:00
Vívni, Angkor Vat és társ városaiban ... a macseték és géppisztololyok, korbácsok és kínzó eszközök az utódok átnevelését szolgálták:
LÁTHATÓ, HOGY A BÉKE ÉPÍTETT!
Itthon van-e?
Nem kell a szépségért utazni, helyben is észre kell vanni!
NEM A PÁRBESZÉD LEHET-E AZ ESZKÖZE? Milyen versengés az, amikor a "széplelkek" sértődésüket a másik első vérével mosogatják! Láttá-e vérben mosott - mit is? |
- február 22 2010 08:41:22
Láttál? egy két tipphibánál többet, nyájas-nyálas olvasó? |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
