|
 Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Süvít a szél, tépi a fákat,
Sötét fellegek néznek a világra.
Dörög az ég fenyegetően,
Azt veszem észre, állok az esőben.
Zuhog, mit zuhog? Ömlik!
Elázok, egészen, bőrig.
Kócos vagyok, gubancol a szél,
Sehol a világosság, sehol a fény.
Arcomat felemelem, mossa a víz,
A friss levegőből tüdőm mélyet szív.
Langyos a szellő, szinte simogat,
Az égen vad villámok villognak.
Nem félek tőlük, fentről rám vigyáznak,
Nincsen hatalma felettem a villámnak.
Hiába a vihar, hiába a dörgés,
Lágy, óvó burok ereszkedik körém.
Csendesedik a vihar, a felhők elmentek,
Előtör a napsugár, s ontja a meleget.
Szeretem az életet, a napot, a vihart,
Elfogadom a sorstól mindazt, amit ad.
|
|
|
- február 24 2010 10:14:18
Tetszik ahogy az életet a természet körforgásával hozod kapcsolatban.  Jampa |
- február 24 2010 19:06:14
Nagyon szép, s az is hogy hálás vagy, bármily időt mér is ránk az Isten, Te hálás tudsz lenni mindezekért
gratulálok! |
- február 25 2010 03:18:50
)Örülök neki)Gratulálok!!! |
- február 27 2010 19:32:25
Mindenben benne van a szépség, csak meg kell találnunk.
Köszönöm, hogy olvastatok. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
