|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Keserves volt a búcsúzás, még annak ellenére is, hogy tudta, többé senki sem választhatja el őket egymástól. Megint boldog volt, talán az eddigi leélt évei alatt pont ezt várta, de ennek
ellenére, valami megmagyarázhatatlan érzés kerítette hatalmába,
- talán nyugtalanság..., de hisz már régen szerették egymást és már sokadjára volt nála.
Aznap is szeretkeztek, és élvezték az egymásnak nyújtott önzetlen perceket, s valahogyan már egymásénak érezték ezt a csodálatos világot. A rádióban egy régi sláger szólt, Eagles - Hotel California című dala, egy pillanatra egy könnycsepp csurrant ki a szeméből, hjaj..., s egy sóhaj.
Arra gondolt, hogy már régen össze kellett volna költözniük, de a válás egy kicsit elviselhetetlenre sikerült, és megmérgezte a napjait. Valahogyan nem értette ezt a kuszaságot, egyik percben boldogság, a másikban keserűség, - mint egy életszínház színpadán...
Mosoly és sírás, lassítania kellett, mert egy vasúti átjáróban pirosat jelzett a fényjelző készülék. Megállt és leállította a motort, csak a helyzetjelzőt hagyta bekapcsolva, és hirtelen a gondolataiba temetkezett.
Éppen vége lett a zeneszámnak és csak arra lett figyelmes, hogy elvakítja a visszapillantó tükörből jövő fény, ...fékcsikorgás és csattanás, majd egy újabb, és fémek egymáson csikorgása, csak egy gondolat szaladt át a fején,
- ...szeretlek kedvesem...örökké szeretlek...
A személyvonat négyszáz métert tolta, gyűrte maga előtt az autót...
- Még este kék fénybe burkolódzott a vasúti átjáró, rendőrautók, tűzoltók mindenütt, és egy mentő autó, négy órába telt, amire kiszabadították őt, csak karcolások voltak a testén, de a belső sérülések miatt, már nem tudták megmenteni az életét.
Az út szélén arcát a tenyereibe temetve sírt egy férfi, - a teherautó vezetője,
..."nem láttam, nem vettem észre", Istenem, mit tettem!
Egy hét után volt a temetés, és csak a szülei voltak vele utoljára, a családja nem ment el.
Szerelme nem értette, hogy miért nem válaszol a leveleire és miért van mindig kikapcsolva a telefonja, csak egy rossz gondolata volt, - őt sem kaphatja meg soha, mint az előző ismeretségeiből megismert férfiakat.
Egy valamit azonban nagyon bánt, ...
- nem mondta el az nap, hogy már a szíve alatt hordja kettejük szerelem-gyümölcsét.
Kegyetlen az élet...
...majd húsz év múlva |
|
|
- február 27 2010 06:29:08
Nagyon megható... |
- február 27 2010 15:56:19
Szia Louis!
Megrázó egy helyzet, sajnos nekem is sikerült átélnem egészen képtelen helyzetet. Ezért tudom: Van ilyen.
Elveszteni egy családot, egy szerelmet és egy életet egyszerre....
Szándékosan tetted ide a versekhez a prózát?
Ha kéred áttesszük ha tudjuk.
Üdv: szisz |
- március 02 2010 10:34:52
Szomorúan szép lett. |
- március 02 2010 18:47:15
Köszönöm a hozzászólásaitokat!
...de megint csak egy kósza gondolat szülte dráma! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 07. péntek,
Ibolya napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
