|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Fekete fellegeket font fölém a bú,
Eső mosott rám súlyos terhet,
Végigvert arcomon a töviskoszorú,
Miképp csak jeges vihar verhet.
Nem láttam a napot a kútmély-ablakból,
Így lettem kővel körbezárt rab,
Így lettem könnyű álmokat álmodóból
Racionalista kődarab.
A fekete felhőket szél fújta tova,
Indulni kéne messze, vele,
De holt hitek karja tart itt marasztalva,
Holt hit karja lök a mélybe le.
A kútfedelet kifaragták gránitból,
Sírfedélként álmaimmal, ránk,
Így lettem mesés álmokat álmodóból
Racionalista kőszilánk.
Hideg tövistőrt mártottak kezek belém,
Egyszer, kétszer, százszor hirtelen,
S nem nyújtottak más lehetőséget elém:
Adjam a lelkem, és túlélem.
Így faragtam ki jövőm koporsófából,
Így hagyott el remény és erő,
Így lettem varázsálmokat álmodóból
Racionalista kriptakő. |
|
|
- március 01 2010 19:19:28
Ezt nevezem! Mély gondolatok, remek formába faragva! Gratulálok versehez!
Üdv, hubart |
- március 01 2010 19:21:03
Köszönöm! |
- március 02 2010 03:49:55
Gratullok!!Nagyszerű írás!!! |
- március 02 2010 10:08:11
Tetszett. |
- március 02 2010 19:18:05
Fantasztikusan jól megírt lüktető vers.., de a lelkedet szerezd vissza, még az életed árán is, hogy valóban túlélhesd..Nagyon tetszik a versed, gratulálok! |
- március 02 2010 21:55:49
Köszönöm a bíztatást, de immár 5 hónapja nem tudok kimászni a gödörből, amibe löktek. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. május 20. hétfő,
Bernát, Felícia napja van.
Holnap Konstantin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
