|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Megszerettem egy lányt és tudod álmot sz?ttem köré
nem tudtam ki ? de a szívem ekkor már az övé...
Történeteket álmodtam álom képeket képzeltem
de kínzó fájdalommal véres szemmel ébredtem
rá, hogy szíved már nem, nem lehet enyém többé
eltaszítottál magadtól, érzések váltak köddé
mondtad hogy tör?djek bele, mert saját sírom ásom
meg hogy más utakon, meglelem boldogságom
most már külön utakon álmaimban még együtt
nem fogadtál h?séget nekem szóban tettél esküt
egymásért ,csak értem nem ellenem, szerettél nem kértem
mégis elhagytál, elfelejtettél álmokat meg terveket
soha egymásé ez így meglehet de remélni még szabad
a mindennapi sírás, szenvedés marad meg nekem
de én reméltem hogy nem lesz szíved örökké zárva
csalódtam benned én árva, de a remény hal meg utoljára
Megint gyötörve ébredek vörösre sírt szemekkel
Megint álmomban zokogtam NEM MEHETSZ EL
Most a sarokba kuporodtam reszketve rettegek
alattam mély szakadék felettem meg fellegek
pusztító nyílzápor hasítja szét szívemet
megválaszolatlan kérdések zaklatják a lelkemet
megtébolyultam te tehetsz róla minden a te m?ved
soha egymásé nem leszünk mert érzéseid el?zted
te feladtad a harcot és engem itt hagytál magányban
végig nézed szenvedésem ahogy a szívem egy csapdában
verg?dik, halálra van ítélve te hoztad az ítéletet
lesújtott a kalapács én meg nem tudom hogy mivé legyek
Pedig te áltattál sokszor te adtad a reményt
most én vádollak téged miért tetted ugyan miért
nem éretem csak a feledés meg magány marad nekem
én csendben el távozok mert elengedted két kezem
Még egy kérdés, csak még egy kérdés utoljára
Mit érzel, hogy így látsz engem kicsinálva
Megbolondultam, elvesztem mindenki rajtam nevet
pedig akkor ?k is azt mondták, Igen csak téged szeret
mindenkit becsaptál, az érzéseimmel játszottál
pedig egy angyalnak látszottál, mégis megátkoztál
megástad a sírom, kérdezem hogy miért
feladtam ez életemet és azt sem tudtam kiért
megválaszolatlan kérdések meg lüktet? érzések
halmozódnak bennem válaszolj hát rájuk most igen vagy nem
én mindent meg tettem neked ez sem volt elég
te megölni akartad azt a boldogító reményt
mert csak az maradt már nekem az a picike kis öröm
te azt is elvetted, mert többé nincsen hozzád közöm
érzések nélkül hidegen mint egy idegen utam kiadtad
el kell hogy felejtselek téged örökre, de miattam nem miattad
Én is feladtam a küzdelmet mint amolyan belenyugvó harcos
megtépázott a lelkem mint lejátszóban lemez picit karcos
|
|
|
- szeptember 24 2007 18:06:38
Valóban vádol ez a vers, mint egy kétségbeesett jaj kiáltás, végigszövi a szálakat, de tudja, még az elején elszakadt.Szomorú a lélek és kevés a megértés, de aki elment engedni kell, mert az ? sorsa és a tiéd már nem azonos.Vannak üres, kietlen állomások, de a vonat azokon is tovább halad.Hosszú és küzdelmes volt a versed. |
- október 18 2007 16:45:25
Köszönöm szépen az értékelést |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. augusztus 05. szerda,
Krisztina napja van.
Holnap Berta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
