|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Merengve fürkészem a kéklő magost
ritka az ily csendes pillanat
míg várok rád árnyas fák alatt.
Mintha nyárfák fehér pihéit
gyüjtötte volna kupacba a szél
s fátyolnak fútta az égre fel,
a végtelen kékségen úgy úszik
lágyan elomolva,néhány felhőcsík
alakot váltva,szétszóródva,
mint csapongó gondolataim
mik egyre hozzád térnek vissza.
A csavargó,nyárvégi szellő
forrón remegő levegőt kavar
a reggeli hűsnek nyoma sincs már.
Égi trónusán izzik most a nap
nyár-búcsúztató sugarai
szinte égetik az arcomat.
Oly gyorsan suhant el a nyár,
ahogy felleg száll égbolt magosán,
hol vad szelek űzik egyre tovább.
Csak emlékeket hagyott,semmi mást
hogy sose feledjem augusztus havát,
mely szívembe égette az örök hiányt. |
|
|
- március 03 2010 19:35:01
Szép képekkel festetted meg a nyárutót! |
- március 03 2010 20:30:28
Nagyon szép vers,gyönyörű képekkel!
Szeretettel:Vali. |
- március 03 2010 21:31:03
Szép! |
- március 03 2010 21:45:43
Szép elmúlás, természeti képekben.
Maryam |
- március 04 2010 01:02:16
Nagyon szépen festesz...Gratulálok,nagyon meghatott versed!.. |
- március 10 2010 16:15:10
Köszönet nektek,hogy rám pazaroljátok az időtöket. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
