|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Érd Fűzfa utca tizenkettő fáj,
Mint ezer agyar tép a húsomba,
Mint holló a halott szemébe váj,
Akképp harap ingó világomba.
Isten az égben, áruld el, kérlek,
Hol az édes feledés ösvénye?
Mint erőtlen derengés, még élek,
Akár csonka gyertya haló fénye.
Érd Fűzfa utca tizenkettő fáj,
Eldobnám, ha erőm lenne hozzá,
Köröttem lassan mint Sztüx foly a táj,
És nincs kiút, nincs több istenhozzá...
|
|
|
- március 05 2010 17:10:12
Úgy érzem, ez a vers nagyon belülről jön, s nem a "közönségnek" szól, hanem próbálsz magadból kiírni valami fájdalmasat, kellemetlent. Lehet, hogy rosszul érzem, de így látom a vers olvasása után...Egyébként tetszik, van benne valami mély, valami olyan, amire az olvasó próbál rájönni, amit lehet találgatni, hogy mire gondolt az író/költő. Tetszik.
Üdv.: Madeleine |
- március 05 2010 17:40:19
Igen, szeretném kiírni és végleg kiirtani akárhogy is. És ez a valaki lakik ez a bizonyos Érd Fűzfa utca 12. házszám alatt.:S |
- március 05 2010 22:41:01
Nagyon jól megírt vers, a mondanivaló szépen átjön, a forma is remek. Gratulálok!
Üdv, hubart |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
