|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
?sz csókjától piruló levelek
tengerében járok,
fölöttem fellegek,
mellettem árok,
léptem alatt felnyög?
elkorhadt ágak
halk reccsenéssel súgják,
vége a nyárnak.
Sárgabarna gaz között kószál a szél,
meg-megállva,
mint ki keresgél,
úgy simít a sárgászöld füvön,
majd dühös iramban elköszön.
Kopár néma most a táj,
csak egy varjú ki egy rögre száll,
fekete tollát cs?rével fúrja,
s károgó szavát egyre csak fújja.
Útjába a Nap lassan belefárad,
árnyékok támasztják az út széli fákat,
alkony terül, mint sötét szemfedél,
ég alján hosszan vörösl? vérszegély.
Milliárdszem? éj figyeli léptem,
ahogy a deres mez?b?l éppen kiértem,
s kezemet mélyen eldugva zsebembe,
didereg?n búcsúzom a Holdtól sietve.
|
|
|
- szeptember 25 2007 05:19:26
Nahát! Ez gyönyör?, hangulatos vers, szinte szeretném megérezni, annyira szépen és nagyszer?en írtad le ezt a természeti alkotást. |
- szeptember 25 2007 12:42:28
Nagyon szép a vers felütése, aprólékosan, részletesen írtad le a természetet, könny? volt elképzelni.
Maryam |
- szeptember 27 2007 09:47:32
[b]Kedves Janus[/b]
Örülök, hogy itt is találkozhatunk. A versed természetesen gyönyör?. Szinte símogatja az ember lelkét olvasás közben, és nyugalmat áraszt
Üdvözlettel
Gyula |
- szeptember 27 2007 19:30:09
Sziasztok!
Igazán nagyon köszönöm!
Janus
Kedves Gyula!
Számomra is öröm, hogy itt látom a neved! |
- október 10 2007 09:57:35
Csodaszép ajándék ez a vers az olvasónak... Gyönyör? természeti képek, színek festik meg verseden át ezt a szomorú-szép, különleges évszakot. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 28. csütörtök,
Stefánia napja van.
Holnap Taksony napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
