|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
A folyó sírhelyénél megállunk szerelmem,
Medre kiszáradt s holtágai oly kecsesek,
A virágok illatukat szórják,
Odvak, olvadások, esők ... itt összekeverednek.
A szembogár a szétszórt, rázkódó napkeltét észreveszi,
Elefántcsont színű szemfedő a halottat takarja.
Istenem, milyen is volt az Ég akkor kedvesem,
Mikor a víznek csobogásán, földkérgén fekve,
Szótlanul kimondtad: Az öröklétben együtt nem lehetünk soha. |
|
|
- március 09 2010 04:23:06
Mindig veled marad ha akarod így tiéd örökre...szép vers... |
- március 09 2010 05:45:32
szép lett a versed Elemér |
- március 09 2010 09:45:56
sokkolóan szép! |
- március 09 2010 15:24:37
Nagyon szép lett a versed. Tetszik. |
- március 10 2010 07:03:46
Nagyon szép és megható a versed. Az ember szívéig elér.
A szeretet, örökké él.
Szeretettel,Korin |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 05. péntek,
Viktor, Lőrinc napja van.
Holnap Zakariás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
