|
 Vendég: 110
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az vagyok ki egykor te is voltál
vihar verte apró üstökös gém,
mélyből magasba röppenő madár,
ki a fény sugarával szárnyra kél.
Az vagyok kit éltet a szenvedély,
égő rőzseláng, erjedő salak,
fényárasztó üvegnek nemzettél,
igaz tükörré váltam általad.
Az vagyok ki élni tanult tőled
szeretetet adni, remélni csodát,
zengő vágyakból alkotni szépet,
megfelelni, s feladni önmagát.
Az vagyok ki nem akartam lenni,
titokba fojtott elhatározás,
igába törve alázattal élni,
sima víztükör fölötti képmás.
Az vagyok kinek a lelke árad,
örökségül hagytál Apám ennyit,
sírod előtt szürke némán állva
szétkenem a tisztelet könnyeit. |
|
|
- március 12 2010 20:17:12
Kedves Pirike! Ez csodaszép! Nagyon jól összeszedted és remek formába öntötted azokat a jellemvonásokat, melyeket megörököltél, s melyek áradóvá tették a lelekd. Gratulálok!
Szeretettel, bZs |
- március 12 2010 20:20:03
Igen őszinte és magható vallomás! Gratulálok!
Szeretettel, Feri |
- március 12 2010 20:54:17
Kedves Mist, Zsanna és Feri köszönöm, hogy olvastátok, örülök, hogy tetszik
Üdv. Pirike |
- március 12 2010 21:12:14
Nagyon szépen megírtad!Gratulálok!
Szeretettel:Vali. |
- március 13 2010 03:36:56
Nagyszerű vers!!Gratulálok!!!Örülök neked,és köszönöm soraidat sokak nevében írtad!! |
- március 13 2010 06:47:25
szépet írtál Pirike |
- március 13 2010 15:25:14
Kedves Vali, Marianna és István köszönöm, hogy olvastátok.
Örülök, hogy tetszik |
- március 15 2010 19:39:24
Szép emlékvers. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
