|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Árva alkony omlik a fákra
Keringve, kúszva, fátylat sző a tájra
Szorgos kezei, mint apró fürge ujjak
Az éjt tapogatják, feketébe nyúlnak.
Nincs semmi nesz, csak a szél lába kél
Dermedő csendben a tegnapról mesél
Nem mozdulok, Rád hunyom szemem
Belém nőttél végleg, mégis elengedtelek.
|
|
|
- március 23 2010 17:10:41
Szép a versed
Üdv. Pirike |
- március 23 2010 17:23:07
Szomorkás és nagyon szép. |
- március 23 2010 18:46:28
Gyönyörű!!! |
- március 23 2010 19:17:43
Kedves Maryam!
Versed ellentmondásos érzelmet fest meg, egyedi és nagyon szép stílusban, Szeretettel, bZs |
- március 23 2010 20:19:46
Gyönyörű vers!Gratulálok!Szeretettel:Vali. |
- március 24 2010 09:16:24
Köszönöm Nektek...Zsanna, jól átérzed...
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
