Keresem, mint egy menhelyet,
hová bújtattad lelkemet?
Alul se, fönt se kint se bent,
de mindenhonnan megteremt,
valahol ott lehet talán
kezed terített asztalán,
kenyér, a bor, meg az, ami
akkora csönd, hogy hallani.
Valamikor régen írtam egyik versemben: "Hallgasd a csöndet, mely mindent elönt!"
Ugye, hogy néha lehet olyan nagy a csönd, hogy szinte hallani?!
Én nagyon szeretem a csöndet, akkor tudok igazán gondolkodni és koncentrálni.