|
Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hordalék súrlódik egyre,
Elemi erő zúg tova,
Hullám és levegő nyelve,
Parton habzó tajték maga.
Felhő-tőzegébe vésve,
Tejszínű fenn a karcolat,
Égi világ ébredése,
Bárányok büszke fodra csak.
Lenézek az ősi mélybe,
Hullámot szül a tenger épp,
Víz cseveg mólók tövében,
Láncot rángat, hajók közét.
Dübörgő hangja földcsuszamlás,
Hullámtörőkön szél süvít,
Éltető víz érleli, nem más,
Féktelenség vázlatait.
Most csendesül meredekje,
Csapódnak roppant rétegek,
S van más vonulat is felette,
Bárány-templomok, lakhelyek.
Követ morzsol a vén idő még,
Víz oktat, szikla prédikál,
S permet-eső levegőjét,
Kettészeli a sok sirály.
Kavicsok egymásnak dőlve,
Csiszolnak tükör fényeket,
S a természet éles körme,
Földet markol, követ etet.
E tomboló táblák mezején,
Megmarad minden világi jel,
S mint kezemről lepke, a fény
Villámai röppennek el.
|
|
|
- március 29 2010 18:44:32
Magával ragadt versed hangulata!
Nagyon tetszett! Gratulálok.
Üdv.:Marika |
- március 29 2010 18:45:52
Kedves Joli!
Mintaverset hoztál ide!
A tartalom átgondolt jól felépített.
Csodás természeti képeid mögött most is ott az ember.
A szerkezet precíz, mint a rímek, melyek méltó keretet adnak a mondanivalónak.
Alapos gondos munka, és szememben ez igazi nagy érték.
Mint nagyszerű lényed is az itt a korongon!
Szeretettel. szisz |
- március 29 2010 18:52:18
Gyönyörű képek, nagyon választékosan és különlegesen megírt vers, kedvenc képem belőle, - bár mindegyik jó - ,
"S permet-eső levegőjét
Kettészeli a sok sirály.".. viszem versed a verstáramba! üdv, bZs |
- március 29 2010 18:53:50
Köszönöm kedves soraitokat, Évi, Marika, Szisz!
Így könnyű, hisz megélt élményt írtam le, Brithon tengerpartjáról.
Összeszedem magam és egyéb élményekkel is traktállak majd Benneteket
Joli |
- március 29 2010 18:55:06
Kedves Zsanna, köszönöm neked is.
Joli |
- március 29 2010 19:34:08
hű de szép és milyen szépen zártad... |
- március 29 2010 19:36:37
Csodás vers. Gratulálok. |
- március 29 2010 19:58:04
Kedves Joli!
Gratulálok versedhez!! Ez a legszebb
versed azok közül, amit olvastam Tőled!
Köszönöm!
Szeretettel: bé. |
- március 29 2010 23:18:31
Kedves Jolán!
Örülöl, hogy olvashattam a versedet. Üdvözlettel: ZETA |
- március 30 2010 02:52:46
|
- március 30 2010 06:29:12
Idilli tájleírásodhoz gratulálok kedves Jolán! Én pár napot voltam az isztambuli kamionos parkolóban, ahol csak kosz és mocsok volt. nekem ennyi jutott a tengerből. Remélem egyszer még én is megláthatom az igazi arcát is.
Szeretettel: István |
- március 30 2010 06:50:58
Gyönyörű a versed, Jolikám, ott álltam Veled a tengerparton. Köszönöm!
Szeretettel, Feri |
- március 30 2010 07:11:09
De szép a versed Joli!!! |
- március 30 2010 07:59:30
Gyönyörű vers,gyönyörű képekkel!Gratulálok!
Szeretettel:Vali. |
- március 30 2010 08:43:19
jolankam kedves!
Szép emlékeket idéztél meg, s bennem is képek jöttek elő, melyek enyémek. Későn adatott meg, hogy tengert lássak élőben, de annál többet.
Briliánsan fested a fehér papírt.
Grt. Sancho |
- március 30 2010 12:49:51
Gyönyörű, mint egy festmény, szinte hallani, érezni lehet...
Maryam |
- március 30 2010 17:15:48
Kedves Joli!
Ha a versed építmény lenne, akkor azt mondanám, eklektikus. Elképzellek, ahogy állsz egy valós tenger partján, és egyszerre akarod fölfogni a zenitet és a nadirt: a bárányfelhős eget, és a titokzatos tengeri mélységet. Nyílván, ez egyetlen pillanatban nem sikerülhet.
A tenger elemi erejének szemléltetése persze ettől még nagyon jól sikerült. Ugye, porszem-érzésed volt??
Szeretettel:
Papon |
- március 30 2010 17:56:54
Köszönöm kedves soraitokat.
Papon!
Egy egész napot tömörítettem ebbe a versbe és bizony kellően porszemként éreztem magam, félelmetes erő uralkodott abban viharos szélben.
Joli |
- március 30 2010 19:36:57
Csácsumi!
-dálattal olvastam minden sorodat.
-rigyellek egy kicsit.
Másrészt jó volt felídézni a történteket,hiszen ott voltam veled
tényleg egy csoda volt az a nap.
ölelet:gn |
- március 30 2010 20:04:12
"Követ morzsol a vén idő még,
Víz oktat, szikla prédikál,
S permet-eső levegőjét,
Kettészeli a sok sirály.
Kavicsok egymásnak dőlve,
Csiszolnak tükör fényeket,
S a természet éles körme,
Földet markol, követ etet.
E tomboló táblák mezején,
Megmarad minden világi jel,
S mint kezemről lepke, a fény
Villámai röppennek el."
Ez nagyon szép!!! Jampa |
- március 31 2010 18:37:56
Köszönöm nektek is.
Jampa! Köszönöm a kiemelést, igen valahogy én is úgy érzem ezek a versszakok kifejezik, éreztetik a víz, a természet erejét.
Joli |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|