|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Az ember is egyszer elfárad
Hiába simítja szél ráncait
Nem bírja ő súlyos rabláncait
Pedig a Nap neki is árad
A lélek jajgatva felzokog
Az időrabló mindent elrabol
Az elmúlás angyala átkarol
Ahogy szokott- a Föld csak forog…
Az ember is egyszer elfárad
Égtől, madártól- Földtől, virágtól
Búcsúzik, épp csak huszonegy grammtól
Nem, mert a lelke az mi itt marad…
|
|
|
- április 14 2010 17:08:46
Kedves Ekome!
Igazságod vagyon, én már kezdem érezni.
Azért még szeretnék egy pár dolgot megtenni.
Az emberi elmúlást szépen megfogalmaztad.
üdv:gufi |
- április 14 2010 17:34:54
Dal,fájó dal...szép!Gratulálok!! |
- április 14 2010 21:05:55
Tetszik ölelkező rímekben megírt versed. De ezt a 21 garammot nem értem, az a lélek súlya lenne?
Üdv, hubart |
- április 15 2010 14:46:14
A lélek fölfoghatatlan.
Hogyan is zokogna?
Üdv. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 06. péntek,
Norbert napja van.
Holnap Róbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
