|
 Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Jer, kis Piroskám, hívogat a tavaszi erdő,
Csiripelő, lágy madárdalával,
Jer, és ugyan, ne is törődj azzal a kopottas,
Kidőlt BELÉPNI TILOS- táblával!
A furcsa rengeteg körülölel, mint lidérckéz,
És higgy nekem, többé el nem enged!
Nos hát, ha már itt vagy, járatlanért hagyd el bátran
Az ismert, kitaposott ösvényed!
Morgást hallasz. Félsz. Ez jó! Víg mosolyra húzódik
Fogakkal vigyorgó dühödt pofám,
És jól tennéd, ha imádkoznál némi csodáért:
Hogy még véletlenül se találj rám!
Késő, én rád találtam, rettegőn riadt szagod
Túl könnyű csapást biztosít nekem,
Már közel vagyok, csak néhány perc, és eljárhatod
A Pokol táncát, kedves: énvelem!
Nagymama házát ne keresd: üres, véres ágyat
Találnál csupán falai alatt,
Vadász sincs már, hogy megvédjen: széttépett tetemét
Elástam egy szomorúfűz alatt.
Megvagy végre, szívem boldog, feltámad bensőmben
A Lángoló Pokol katlantüze,
S megindulok. Az erdő elnémul, sírva fakad
Az elhunyt vadász szomorúfüze.
Látod hát feléd csörtetni azt a habzó szájú,
Fekete sörényű pokolkutyát?
Az én vagyok. És összeszoruló légcsövedet
Nevetve-hörögve harapom át. |
|
|
- április 17 2010 23:36:15
Köszi, bár ennek semmi köze hozzá. A tied fenn van Korongon? |
- április 18 2010 09:40:35
Nem szeretem az öcélú, elborzasztó horrort, de versed több annál. Gyílkos és áldozat lélektani tomográf-szelvényét jól ábrázoltad. A forma is tetszett.
Üdv hubart |
- április 20 2010 16:27:43
Nem semmi Tris. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
