|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
S mikor házamból elmentél mosolyogva,
Kis szobámból, mely tiszta volt, mint a csillagos Ég,
Sietséged itt feledte a virágot ablakomban,
És a virágos pizsamádat..., mely pirosas, zöldes, kék.
Szegény pizsama, különös virágokkal,
Melyben oly sokat kacagtál,
S nem hittem volna, hogy keserű napom is lesz egyszer.
Mikor itt felejtetted, akkor engem elhagytál.
Azóta csak ülünk minden este
A tűzhely előtt s a parazsát nézem,
Felsorakoztatom gondolataimat,
Mint két jóbarát, egymás szemét nézve.
Tudom mennyire szeretted a pizsamát,
S átölelem a nyugvásnak varázsában,
Lassan a szemhájaim is lecsukódnak...
És virágaidat simogatom tovább, már álmomban.
Az Éj káprázó kristályában,
Akkor mikor az óhaj könnyei gátat mosnak,
Mellém fektetem a pizsamát...
Hogy ne fázzék,s betakarom azokat a különös virágokat.
|
|
|
- április 24 2010 17:28:18
Gyönyörűen fájó (Gratulálok!!! |
- április 24 2010 18:26:07
Ezt nagyon szépen megírtad, Elemér!
Üdv, Feri |
- április 24 2010 19:50:05
Fájdalmasan szép a versed!Gratulálok!
Szeretettel:Vali. |
- április 25 2010 12:56:04
Kedvenc sorom: mikor az óhaj könnyei gátat mosnak
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
