|
 Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Régen megragadtam minden alkalmat,
Hogy veled kommunikáljak,
Most itt a sok lehetőség,
De nem érint már ez a bőség.
Te voltál az egyetlen,
Kinek odaadtam lelkemet,
Azóta ezt százszor megbántam,
Mert kincsem kihasználtad.
Ezért nem tudok úgy bízni,
Pedig Ő megérdemli,
Mert te eljátszottad bizalmam,
Mit azóta vissza sem kaptam.
A lelki szál halovány köztünk,
Mert te elloptad tőlünk,
Azáltal, hogy megaláztál,
S velem csak játszottál. |
|
|
- május 08 2010 09:03:49
Nem tudom a Neved,hogy szólítsalak, de ez a versed telitalálat, nagyon igaz minden sora.Sajnos jártam így én is! Az összetört szived meg fog gyógyulni, de a hegek megmaradnak örökre!
üdv: pircsi47 |
- május 08 2010 12:01:59
Szia! Ismerős a dolog... Nem tudom, hogy némelyik ember hogy képes erre... mondja meg, hogy nem szeret, de nem vágjon át, és ne alázzon meg... Teljesen együttérzek veled De ne aggódj, egyszer mindennek rendbe kell jönnie... Üdvözlettel: Ekka |
- május 08 2010 13:17:40
Szia! Ha már sziporkázó elmés a léted, bizonyára megoldod a keserűséget, és mielőbb felejted a múltat, az életed utána jóra fordulhat.
üdv:gufi |
- május 08 2010 13:28:08
Nem rossz, de kicsit magyarázós a versed; talán egy kicsit képesebben (képekben), ha megpróbálnád
De nem akarlak megbántani..Eléggé nehezen mondok kritikát, mert én is amatőr vagyok
Üdv, Zsanna |
- május 09 2010 12:30:10
Köszönöm a kritikákat, véleményeket, nagyon sokat jelent, hogy elolvassátok a verseimet. Üdv:Bia |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
