|
 Vendég: 120
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
I.
Csendgalamb ül a vállamra fel,
Nem tűnik, nem tűnik sosem el,
Folyik belém, mint mérges métely,
S nem oszlik, nem oszlik a kétely.
II.
A sarokban lapul a vicsorgó rém,
Fogával csattog, de nem indul felém,
Várja, mikor fordítom a fejem el,
És csak akkor tépi majd gégémet fel.
III.
Fölöttem köröz sikoltó örvény,
Szilárdan, akár kőbe zárt törvény,
Követi léptem, bárhová megyek,
S várja, hogy egy botor dolgot tegyek...
IV.
Vágtat a fekete hintó, csontlovak húzzák,
Az életet maguk előtt a földbe zúzzák,
A Kaszás unottan szivarozik odabenn,
És tűnődve nézi mosolytalan fényképem...
V.
Nem bírom, nem bírom, már semmit sem tehetek:
Kaszás, rémek, Ördög, fájó múlt: ég veletek...
|
|
|
- május 09 2010 10:57:10
Öhm, nem akarok kötözködni, de ez pont, hogy öt lépés az öngyilkosság felé. De nyugi, ez a múlt.XD |
- május 09 2010 17:04:31
öt lépés az elmúlás felé.. nem csendes szelid megadás hanem küzdés a végzettel...harc a saját lidércekkel... ez a pokoltornáca....ami mindig visszahökkent!Gyönyörűek és borzongatóak a metaforáid.... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
