|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ma még rímekkel vigasztalom magam,
a szavak most pörögnek hívatlanul,
biztatnak: bánatom glédába rakjam,
mesél helyettem, ha ajkam elnémul.
Az éj csöndjében rémült sikoly süvít,
visszhangjától testem hideg borzongás,
kitörő sóhajok fojtása elnémít,
téboly szárnyának hangja e surrogás.
A kárhozat peremén lépdelő lét
csoszogva veszte irányába halad,
leomlott oltár előtt várja végét,
amíg kopott fonala tart, s elszakad.
Kérdések tapossák fejemben egymást,
válaszra nem várva siklanak tova,
titkon remélek szikrányi villanást,
de marad a kétely, s gyötrődés nyitva. |
|
|
- május 09 2010 13:44:30
Szép versedhez gratulálok, szomorú érzések, jól megfogalmazva.
Szeretettel:Gizi |
- május 09 2010 13:54:52
egyszer talán meglesznek a válaszok is |
- május 09 2010 14:07:21
Kedves Gizike köszönöm, hogy olvastad
Kedves István! Iszonyúan félek a választól. Ha szörnyű lesz, nem élem túl Még reménykedem
Üdv. Pirike |
- május 09 2010 14:36:12
Szép a versed. Tetszik: Tibor  |
- május 09 2010 16:46:05
Gratulálok,nagyszerű vers!! |
- május 09 2010 17:03:42
Remek vers! Jampa |
- május 10 2010 07:24:40
Mély gondolatokkal, tépelődéssel tüzdelt versedben a lelki harmóniát keresed. Ne veszítsd el a reményt! Nagyon jól megírtad, remek stíluseszközökkel. Gratulálok!
Szeretettel, Feri |
- május 15 2010 13:11:42
Druszám!
Szívből gratulálok szép versedhez.
üdv: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 19. vasárnap,
Emília napja van.
Holnap Illés napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
