|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Testem mozdulatlan némaságba dermed,
csukott szemem mögött képek.
Élek!
Aranyfonál vezeti lelkem
repülök - nem félek.
Szállok hegyeken,vizeken,
keresztül az éteren.
Pillanat - már ott vagyok,
gyengéden ölel át karod.
Végre !! Otthon vagyok!
Testem megmozdul
szemem felnyitom
és nézem szobámban
milyen a plafon.
Magdel |
|
|
- május 10 2010 20:05:58
Néha olyan jó álmodozni...szép lett.
Maryam  |
- május 10 2010 20:41:53
Nagyon tetszik ez az álomutazás!Gratulálok versedhez!
Szeretettel:Vali. |
- május 10 2010 20:47:32
hú, de meredek! a plafon nézése... (ismert jelenségre célzol?) |
- május 10 2010 21:10:01
Nagyon szép, kár, hogy az álom végén csak a plafont látja a szemünk |
- május 11 2010 05:48:45
nagyon szépen írtad meg hogyan ébredsz a karjai közt. Ott az otthon |
- május 11 2010 07:43:56
Nagyon szép vers Eredeti, mottószerű indítás, majd érezni mekkora ellentét feszül az eleje és vége között. Gratulálok!
Szeretettel, Feri |
- május 11 2010 11:19:47
Álom és valóság. Nagyon jó az átmenet, szembesülés a realitásra, mégis nagyon pozitív, hogy valaki mer álmodni, mert az teljesülni is tud.
Szeretettel. Léna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 04. péntek,
Rozália napja van.
Holnap Viktor, Lőrinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
