|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁMBAN
Recsken a magyar gulágon
Ágyam marasztalna
kora őszi reggel,
szitál az eső, de érzem, indulnom kell.
Rút, nyálkás szürkeség
takarná a múltat,
Gyöngyöst is elhagyván nem adom magamat.
Látványát élvezem
Mátra lankáinak,
kanyargós szerpentin egyre feljebb mutat.
Recsk községbe érek,
kis tanácstalanság,
vajh, hol találom a volt foglyok táborát?
Kicsiny boltba térek,
eligazítanak…,
visszafordulok, míg két sínpár nem halad.
Át kell kelnem rajta,
ott fordulok balra,
nyugodtan mehetek, már ki van táblázva.
Követem a jelzést,
el nem tévedhetek,
elmémben eközben, szomorú kép lebeg.
Próbálom idézni
ma ugyan nem lehet,
fogolynak lenni itt, mit is jelentett?
Mikor egy hatalom
véres útjában állsz,
ideológia dönt, éltet vagy halált.
Már itt is a tábor,
drótkerítés…, szöges,
tárva-nyitva kapuja, betérek rögvest.
Őrtorony látványa
borzolja lelkemet,
nemrég itt az ÁVO állított őrszemet.
Ma már békés, szerény,
haláltüzet nem ont,
szellőnek, madaraknak ad olykor otthont.
Feltűnő emlékmű,
megroppant gerince,
súlyos terhe alatt…, mit kell cipelnie.
Vázlatrajzzal tábla,
pontos a leírás,
hogyan állott egykor, ez a „Magyar Gulág”
Felújítva a ház
„istenek székhelye”,
valaha volt ÁVO tiszti épülete.
Mögötte őröké…,
romjaiban hever,
a kommunizmus is ekképpen múlott el.
Tőle pár méterre
már nyílik a virág,
nem feledvén a múltat…, tiszteleg méltán.
Gyalogösvény, fahíd,
ez itt már a tábor,
sok barakk állott itt, összetákolt fából.
Jól látható helyük,
megrázó a látvány,
büntetőbrigád barakkja újra állítván.
Jobbra a pataknál
foglyok által ásva,
sírgödrök…, a természet által belakva.
Valaha elmúlást,
ma életet jelent…,
aljnövényzet, bokor, cserj’, állatokat rejt.
Lentebb bunkerfogda
félig földbe ásva…,
milyen bűn…, mely az embert így lealázza.
Tovább kórházbarakk,
majd tábori konyha,
feljebb fürdő és ismét szállások sora.
Hallgatnak a kövek,
csend ül a tisztáson,
fürge mókus szalad táborszéli ágon.
Már csak egy valami,
hajt a kíváncsiság,
hol találom meg az egykori kőbányát?
Nem messze e helytől
működik még ma is,
hegynek lelkét mára nagyüzemben fejtik.
Nem úgy, mint a rabok,
véres verítékkel,
csákány, kalapács, hasító acélékkel.
Megállít egy tábla:
Tilos idegennek!
döntök az erdő felől közelítem meg.
Veszélyes a helyzet,
nagy az elszántságom,
vadrózsa, szederinda nyűvi nadrágom.
Tövis vág húsomba,
sebeim véreznek,
mind semmi ahhoz…, mit a rabok átéltek.
Elérem a bányát…,
tovább nem mehetek,
felirat néz rám: Robbantási terület!
Könnycseppek a kövön,
mormolom az imát,
múltból vélni hallom, rabok bús sóhaját.
Fátyolos szemekkel
elindulok tova…,
most már kicsit sejtem…, mi a diktatúra.
Albert Ferenc |
|
|
- május 12 2010 03:28:57
Jól megírtad...gratulálok!! |
- május 12 2010 04:42:40
Kedves Gufi!-most se mondhatok egyebet,eme versed is egyszerűen remek
Baráti Üdvözlettel:nagygabi |
- május 12 2010 05:42:53
Nagyon tetszik a versed!Gratulálok!
Szeretettel:Vali. |
- május 12 2010 08:21:17
Most egy kicsit hazai tájakra vittél. Kanyarogtam otthon a Mátrában, és látom a recski polgármester arcát, mennyire zavarja, hogy Recsk a fogolytáborról lett híres... A Műv.házban egy jó kis kiállítás van az ércbányából. S mindig van kiállítás helyi festők műveiből is. S lehet, hogy kicsi fiam is recski lesz majd, mert hogy oda fog nősülni...  
Köszi az élményt.
Szeretettel. Léna |
- május 12 2010 10:00:58
Recskről Faludy könyve, a Pokolbéli végnapjaim jut eszembe, mélyen megrázó.
Szerencsére már csak ez maradt belőle, mit versed megörökít.
Szeretettel Joli |
- május 12 2010 12:05:01
Szervusz Gufi!Kiválóan lefestetted....köszönöm az élményt...üdv... duma... |
- május 12 2010 17:13:05
Ó, Feri ez nagyon klassz..Főleg, hogy gyöngyös közeli vagyok és sokat mászkáltam a Mátrában; viszont én úgy tudom, Recsken nem kő, hanem rézbánya van.., vagy mind a kettő? majd utána nézek..Réz, az biztos volt
Versed megint szép útleírás lett a gulágról egy kis társadalom-kritikával fűszerezve..Gratulálok!
Üsv, Zsa |
- május 12 2010 18:05:20
Zsanna volt Ércbánya, de elárasztották. Volt/van kőbánya is, de már az is csak árnyéka önmagának. Igazából a rézérc, ami érték, ám az ország inkább elárasztotta, mint kitermelte volna, ezzel megszűnt a környék legtöbb embert foglalkoztató munkahelye is. Követte a parádi üveggyár bezárása, s ma már csak 25-30 km-re van munka sok embernek abban a térségben. Bár még mindig jobb a helyzet, mint Heves megye északibb részein.
Szeretettel. Léna |
- május 12 2010 18:34:32
Kedves Gufi!
Nagyon tetszett, ahogy megírtad a történetet, szeretem olvasni a soraid.
szeretettel Tay |
- május 12 2010 19:03:43
Szépen végigvezettél az egykori magyar poklon, Ferikém!
Üdv, Feri
Ui. Sőt, aranyat is rejt ott a föld mélye, de kibányászása nem kifizetődő. Az ausztrálok tettek rá ajánlatot, cserébe 1 (egy) százalék aranyat kínálva fel a magyar államnak a kitermelt mennyiségből. |
- május 12 2010 19:06:35
Köszönöm szépen, hogy vendégeim voltatok, A bányáról csak annyit,abból követ termelnek ki ma is. Lehet, hogy már nem olyan sokat, de nagyüzemben működik, ha csökkentett létszámmal is.
üdv. mindenkinek szeretettel:gufi |
- május 12 2010 19:30:45
Kedves Gufi!
Recskre olyan emberek kerültek akik nem hittek a diktatúrában, minden diktatúra csak egy túra a korlátolt emberek agyában. Nagyon szépen bemutadtad múltunk poklát. Üdvözlettel: Zeta |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
