|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Az unalom édes mézként végigfolyik testemen
Hogy a lelki boldogság múlandó –
Ezt nem szabad megsejtenem
Mert akkor borul minden
Édes unalom nincsen…
Nap felé kacag a lelkem
A sebek nem fájnak
Nem akar vége szakadni a mának…
Végtelen perc – létezik
A boldogság belőle étkezik…
Szívem repeső kisgyerek
J’tszik, tombol, bolondozik
Visszahallom dallamát, ahogy megyek
Virágba borult fák hívnak
Mámorít a tavaszi illat…
Szellő szelídítette vonásaid lágyak
Arcod, ha komor
Nekem az a nyomor…
Napok óta gondűző mosolyod bűvöl el
Elgyötört tekinteted, mint anya gyermekét
Úgy ölel…
A teljesességtől sírok…
Míg hideg kezeden egyet szorítok
Köszönt ezüstös alkonyat
Bennem csak egy gondolat
Maradt…
…holnap,
Ne fossz meg az idilli mától…
|
|
|
- május 15 2010 16:57:19
Érdekes, szép vers, nekem tetszett!
Gratulálok, üdv ircsi47 |
- május 15 2010 21:57:59
Nagyon szép vers, kívánom sokáig légy boldog!
Szeretettel, Zs |
- május 16 2010 04:27:10
Gratulálok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 23. csütörtök,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
