|
Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Üvöltök, az Everest csúcsának magányos szele én vagyok,
És a világ tetejéről a világ mélyébe harsogok.
Hol a jégóriás tenyere a kőtitán kezébe csapott,
És tűzszikrát csiholt a tiszta, nyers erő: én születtem ott.
Szél vagyok, zúzmara-testű, hóvihar-szívű, szilaj légmozgás,
Jégesőt kiáltok, mint fagykristályból faragott méh-rajzás,
Akár százezer sírból kélt kísértet, sikolyhangon süvöltök,
Az Everest ormának táncosaként örökké üvöltök,
Mint a hegykirályok királya, ég és föld hatalmas istene...
De ha hallod hangomat, tudod, érzed: nincsen remény benne.
Ahol a föld megérinti az eget, az az én birodalmam,
S nem is lehetne a világtól ennél messzebb uradalmam,
Így ámbátor én vagyok a rettenetes elemi hegykirály,
Végtelen országom csupán végtelen kihalt és üres táj,
Egyedül vagyok, mint kisujjad, erős bár, de gyenge, s üvöltök,
A magány színtelen, fojtó kezében örökké süvöltök.
Üvöltök, az Everest csúcsának magányos szele én vagyok,
Mert egyedül leszek, míg életem mezsgyéjén meg nem halok.
|
|
|
- május 22 2010 06:08:38
Nagyon jó vers, nagyon tetszett! |
- május 22 2010 06:51:16
Nagyon tetszik a versed,szépen felépítetted!
Szeretettel:Vali. |
- május 22 2010 07:07:05
A gondolatmenet - a hegy magányosága szép megszemélyesítés, amit végigvittél..
Természetesen egészen más úton indultál el, neked ezt jelenti a hegy - az ember nem is fér bele a világába, ami így is van! Szerintem szinte fölösleges öngyilkosság ennek a világnak az úgymond "meghódítása", ami csalfa lázálom..
Hogy lehet-e valami haszna, hogy megtudunk-e valamit? Az orvostudomány? Mert bányászni ott nem fog senki és nem fognak új lényeket semfelfedezni..
A tibetiek, nepáliak vére és viselkedése, amely vegetatíve alkalmazkodott a magasságban való tartós életre 3-5 ezer méteren tanulmányozható!
Mint vers is jól megoldott, a szerkezet, a majdnem-refrénnel, amely felfejlődik szintln jól keretezi. Elemzésre érdemes vers! |
- május 22 2010 08:53:32
"Erős" vers, tetszett!
Üdv, Feri |
- május 22 2010 08:59:09
Szia Tris és Rapista!
A vers tetszik! Rapistával viszont vitatkoznék. Tudom, hogy Ő is el van a hegyekkel. Én viszont imádom. Az az érzés, mikor ott állsz lent a völgyben ránézel, egyből az jut eszedbe, hogy fel kell másznom a tetejére. Nem a csúcs számít, de ha felértél végtelen nyugalom tölt el.
Hát nekem ez is a hegy! Nem csak fel, hanem lefele is szoktam benne menni,az pedig külön világ!gratula a vershez!
T |
- május 22 2010 10:55:31
Tetszik szépen megírtad.
Üdv:Gizi |
- május 22 2010 11:09:40
Tris! gratulálok, ez aztán nem semmi!
Üdv: Pircsi |
- május 22 2010 15:13:02
Gratulálok,nagyszerű vers!!! |
- május 22 2010 15:45:52
Tényleg nagyon jól megírt vers. A hegy szele... szelleme... Az életed egyedül nem élheted le. Üvöltsd ki bánatod, ám fordulj a fény felé...
Szeretettel. LÉna |
- május 22 2010 17:05:03
Köszönöm mindenkinek!
Hát, talán a szélnek el kéne hagynia az Everestet. |
- május 22 2010 18:16:57
Remek megszemélyesítés! nekem alamiért a rettenetes Jégkirálynő - tudod a mese - jut eszembe a te fagyos királyodról
Versedhez gratulálok!
Üdv, zsanna |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|