|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nyíladozó-lehúnyódó pilláim
Játszadozva keresik a csalóka fényt,
a megfoghatatlan eltűnő-tovaröppenő időt.
Álom és ébrenlét mezsgyéjén
Simogató szellő fuvallata hozzám ér.
A pillanat fogságában,
mint napfény melegétől a jég
szétolvad szívem és tenger-áradat borítja be
a múló időt.
Álmodom-e? Vagy valóság?
Éjszaka van? Vagy világosság?
Egyszerű titok: Ő a Férfi és én a Nő.
Nélküle mi volnék? –csak egy nő-.
|
|
|
- május 25 2010 18:06:09
A pillanat fogságában,
mint napfény melegétől a jég
szétolvad szívem és tenger-áradat borítja be
a múló időt....
Nagyon szépen leírtad! |
- május 25 2010 18:15:48
Szép vers! Gratulálok!
Üdv: Pircsi |
- május 25 2010 20:31:18
Gyönyörű versedhez gratulálok!
Szeretettel:Vali. |
- május 26 2010 11:49:07
Szép pillanatkép! |
- május 26 2010 15:40:34
Köszönöm figyelmeteket és hozzászólásotokat Üdvözlet ! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
