|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Veled vagyok sötét árny, s veled a szikrázó fény,
Meseszer? álom a világom, s magad a tény.
Magam vagyok a f?szál, s magad a rajtaül? harmat,
De Nap vagyok,a harmatot felszívom, f?szálon nem maradhat.
Te vagy a csillogás, míg én az egyhangú szürke,
Magába szívja csillogást életem feneketlen gödre.
Kedves szó vagy, s én, a méla néma,
Az érzésem mutatom ugyan néha.
Te vagy a tiszta, édes dallam,
Az ajkamat elhagyja fals szólam.
S vagy szell?cske, míg én a nád,
Zizegve hajlok, ha akarnád.
Eleven él?, s én a holt,
Rendes tündér, magam a kobold.
Erd? vagy a fák között,
Te, ki a napra költözött.
Letépem az égr?l a felh?t, mint köpönyeget,
Eléd terítem, mint puha sz?nyeget.
Kérlek, használd a felém vezet? ösvényeket! |
|
|
- október 05 2007 11:53:21
Megint egy önzetlen és odaadó szerelmi vers t?led, amib?l sejlik, mennyire er?s érzelmeket rejt a szíved-lelked. |
- október 05 2007 22:24:01
Ó Zoli! A szavaid mindig a szívemig hatolnak, annyira önzetlenek, odaadóak, csodásak. Metafora sorozatba fontad az érzelmeid minden rezdülését.
Maryam |
- október 06 2007 08:05:33
Jaj , köszönöm szépen
Zoli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
