|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Illatozik tányérnyi virága a bodzának
méhek dongják körül,
szorgos katonái a mézédes nyárnak.
Felhőfoszlányokat kerget a májusi szél
az égbolt kéklő tengerére,
szívemen átsuhan egy régi ballagás emléke
könnyeket csalva két szemembe.
Ragyogó zöldek,tarka virágok
most is ballagnak a végzős diákok.
Várja őket is a nagybetűs ÉLET
szerelmek,álmok,örök remények.
Hiszik,hogy a búcsú nem végleges,
útjuk az iskolán túl a sikerhez vezet.
Könnyes szemükben a Jövő ragyog,
még nem tudják,mit is hagytak ott,
hogy gondtalan ifjúságuk végére kerül pont.
.......
Valaha én is hittem abban,
hogy valóra válnak az álmok,
akkor még rózsaszínben láttam a világot.
S hogy mára mi maradt...?
Idővel ti is megtudjátok! |
|
|
- május 28 2010 14:18:15
Kedves Zsuzsa! Szép versed nosztalgiaébresztő, ugyanakkor benne van a kilátástalanság nyugtalansága is. Hát ilyen világot élünk.
Szeretettel, Feri |
- május 28 2010 14:18:24
Szép kis vers, gratulálok!
Én is ezt gondoltam, mikor ballagtam, de már azt is tudom, mi jön azután!
Üdv. pircsi |
- május 28 2010 21:33:40
szépen megfogalmaztad...bár a vége számomra elmaradt... |
- május 29 2010 06:37:26
nagyon tetszik a hangulata |
- május 31 2010 16:48:52
Köszönöm,hogy elolvastok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
