S vagyok a holtnak lelke,
Feltámadásnak tengere,
Büszke nagy folyam,
Mellyel egykor sodródtam.
Most vérem vagy az éterben,
B?séges áradat a szívemben,
S jó testvérem itt a Földön,
Minden rezzenésed érzem b?römön.
S lettél világtalanságom világa,
Mennyeknek édeni országa.
S vagy reményeim beteljesülése,
- félve mondom -, életem értelme.
Kósza, semmitmondó életem,
Végleg a kezedbe helyezem.
