|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Életem útja magányos, mint utolsó kalász,
És magányos, magányos is marad,
Mint hal, mit kiszáradt tóból fogott ki a halász,
Míg a remény halállá nem fakad.
Járom tovább a sárgaköves úttalan utat,
Kezdete-vége a semmibe vész,
Irányt a Sarkcsillag haló fénypászmája mutat,
Míg egésszé válik minden kis rész.
A jövendő cél biztos pont immár, szilárd képzet:
Óz kastélya nem vár tárt kapukkal,
De kitépem a szívemet, s megszűn minden végzet,
Midőn megbékélek magányommal.
|
|
|
- június 04 2010 09:24:25
Tris! Szépet írtál, de mi bajod van, hogy folyton halódsz?
Ird meg a PÜ-ben, majd öreganyád segít! Kérlek, ez komoly!
Üdv: Pircsi |
- június 04 2010 09:27:53
Szia Tris!
Vannak benne egész jó részek!
Aztán képen vágod az egészet, 
jól írsz, de nálam most képzavar állt elő.
Pircsinek igaza van.
üdvözlettel: T |
- június 04 2010 09:47:50
Kedves Tris!
Nagyon tetszett a versed!
Üdv.:Lili |
- június 04 2010 13:03:42
Köszönöm, de most nem megy.
Drolma, mivel vágom képen? |
- június 04 2010 18:51:32
De. Elfelejtek. |
- június 04 2010 20:30:00
Nagyon-nagy csalódásod lehetett, ha kitéped miatta szívedet...Szerintem, csak gyógyulj meg, és maradjon meg kicsi szíved..Azért szép lett a versed
üdv, Zsanna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 14. kedd,
Őrs napja van.
Holnap Henrik, Roland napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
