|
 Vendég: 45
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Te vagy nekem az élet mosolya
Mikor rád gondolok,szívemet
csak ez vigasztalja.
Ezt látom éjjel,s nappal,
érzem ott legbelül,
Te adtad életem értelmét
szinte hihetetlenül.
A szívedet,ha a legdrágább
kőből faragnák,
Nincs annyi kincs e világon
amennyiért ezt tőlem megkaphatnák!
Utolsó percig szeretni foglak,amíg élek,
S majd a síron túl egyre csak féltelek.
Esti magányomban üldögélek mélán
S rád gondolva nézem a holdfény miként ragyog rám
Magam előtt látom harmatos szemeid,s hallom csilingelő hangodat,
És várom azt a percet,amikor csókolhatom
édes ajkadat.
Tudom te is azt érzed,amire mindketten
egyformán vágyunk,
ölelni egymást csendesen,és suttogva mondani
-SZERETLEK-ez a mi álmunk
Ekkor eljön az éjnek leple,s párnámon
mélyből áradó könnyek,
Mert nincs velem kit szeretek,úgy fáj
s némán tovább szenvedek!
|
|
|
- június 04 2010 13:25:10
Tibor!
szép szomorú szerelmes versedhez gratulálok%
Üdv: Pircsi  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 13. vasárnap,
Kornél napja van.
Holnap Szeréna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
