|
Vendég: 76
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A szobrász...
A szobrász kezével formázza művét...
megálmodja és kicsit átadja vele a lelkét...
addig alakítja,faragja,míg elnyeri szépségét...
míg vissza nem adja alkotója érzését.
A szobrász élettelen anyagba életet lehel,
míg a valósághoz lesz megszólalásig közel...
míg nem érzi - a mű elkészült,megalkotta,
míg nem érzi - olyan,milyennek megálmodta.
Az én életemben te vagy a szobrász...
lelkeddel napról napra új csodát hozol...
testemben ismét lángra kapott a parázs...
érzéseddel,léteddel újra formázol...
Kaptál magadnak egy félig fagyott lelket...
kaptál egy darabjaira tört,fájó szívet...
de hozzáértő,puha érzéssel közelítve
apránként alkotsz,gyengéden újjá építve.
Benned és általad töltődöm újra élettel...
megtelek ismert és még ismeretlen érzéssel...
Ujjaid által nyer testem új csodát...
érzésed által kitágul nekem a világ!
2009.11.16. |
|
|
- június 09 2010 07:42:40
Gabika!
Gyönyörű verset írtál! Szeretettel gratulálok: Pircsi |
- június 09 2010 09:43:12
Gratulálok szépet írtál, tetszett.
Szeretettel:gizi |
- június 09 2010 16:17:47
hm..kedves rokonlélek)Gratulálok!!! |
- június 09 2010 16:38:34
Túságosan a szavakra bízod kitárulkozásod,
így azok elnyújtóznak,
megfeledkeznek rólad.
(Az érzést nem lehet leírmi, csak körülírni,
a szavak mögé rejteni)
Üdv. |
- június 09 2010 17:54:19
Szép verset írtál, gratulálok!
Szeretettel, Zsanna |
- június 09 2010 23:01:09
Szép a versed, Gabriella! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|