|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Lényed teljesen megigézett,
bensőm elárasztotta a "vad végzet"!
Útvesztőbe keveredtem, te vezettél,
de elvesztettelek, s te eltűntél.
Sötét homályba tévedt testem,
segítségért kiáltott rémült lelkem.
Nem kerestél meg, nem találtam rád,
zokogva futottam az útvesztőn át!
Kétségek kapuján zuhantam keresztül,
éreztem: lassan testem elgyengül.
Mentem előre bár semmit sem láttam,
a szakadék szélén épp-hogy megálltam.
Megingott testem... hitem,
csak egyet kellett volna lépnem...
Éles sikoly tört fel lelkemből,
őrült vadság sodort el a szakadék széléről.
Feloszlott a homály, eltűnt a szakadék,
s az egész már csak egy fájó emlék.
Őrült álom volt ez, de felébredtem,
Ne! Ne keress többé, mert lelkem elveszítem! |
|
|
- június 13 2010 19:09:23
Szépen megírt üzenet Gratulálok!!! |
- június 14 2010 11:07:41
Tetszett a versed, jó lett.
Szeretettel:Gizi |
- június 14 2010 11:58:44
Nagyon szenvedélyes szenvedést írtál le, de jó lett.
Szeretettel, Zsanna |
- június 14 2010 19:39:01
Szia Bomover!
Szavaid mint a láva, egyre csak ömlik, terebélyesedik. S mire mindent pusztítana rájön ha nem csillapodik, önmaga ellen is vét.
Még jó, hogy "felébredtél"! 
Nagyon jó kis írás, mert az események sodrásával hihetetlen mozgalom vonul végig, a negatív történések ellenére is. |
- június 18 2010 19:02:43
Köszönöm,hogy olvastatok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
