|
Vendég: 104
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Gyere, lépj csak beljebb, itt a szobám,
ablakában cserép, orchideák,
tágas, élőktől kedves,
megnyúlt percek lassan kerekeznek.
Diófa szekrény, már ódivatú,
elhalt életet rejti, szigorú,
a múltját nyikorogja panasszal,
falióra ketyegve marasztal.
A házi áldás keretben, remény
rejtőzik sárga falak szögletén,
faragott sámli, míves rovátkák,
a ma szúja írja bele átkát.
És ott a konyha, kocka asztalán
abrosz, só, bors, üvegben méz, pohár,
tálon gyümölcs, piros eper nevet
fehér ruhába tekert kenyeret.
Két fotel. Modern, gurulós fajta.
Mit hozhatok, mivel kínálhatlak?
Vártalak, ülj le, foglalj már helyet !
Kérsz vizet ? Ha kérsz kenyeret szelek. |
|
|
- június 17 2010 10:57:58
Jolikám!
Nagyon kedves invitálás, szép vers, gratulálok!
üdv: Pircsi |
- június 17 2010 11:07:04
Nagyon kedves, marasztaló verset írtál.
Maryam |
- június 17 2010 11:27:58
Köszönöm a meghívást kedves Joli!
De ha már itt vagyok, körül is nézek egy kicsit!
Ne menjünk el csak úgy az apró részletek mellett. Hiszen minden sor egy adat az életedről a helyzetedről, a világról amiben élsz.
Nekem ez a vers egy csendélet (a képet is ennek a tükrében választottam) egy puritán és tisztalégterű otthonról.
Amiben rejtve ott a szegénység, de mégis azt gazdagon tálalod elénk.
Sancho komám biztosan ír a fehér ruhába tekert kenyérről, mely egy szimbólum. Én feltétlenül kérek belőle, és egy kicsit megsózom. És ha akad rá egy kenet vaj, akkor a mézből is kóstolok egy kiskanállal.
Nem tagadom az elmúlás, is ott ketyeg a sorok között, hogy elszaladt mellettünk a modern megabájtokba tömörített világ,
de mégis az érzetem nem a szuvas fa nyikorgása, sokkal inkább a tisztaság és a szeretet.
Csendéletedet igen jónak tartom! Máskor is benyitok!
szeretettel: szisz |
- június 17 2010 11:30:11
Köszönöm Pircsi, Maryam.
Versem talán egy kicsit túlmutat egy egyszerű invitáláson.
Ne jusson el senki az országban idáig, só, víz, kenyér..... de sajnos az út ezt mutatja
Joli |
- június 17 2010 11:31:40
Köszönöm Szisz, közelebb kerültél
Joli |
- június 17 2010 13:04:40
Máris éhes vagyooook !!!
Teljesen jól van megírva a versed Joli |
- június 17 2010 14:17:55
Kedves Jolika!
Nagyon hangulatos invitálást, egy remek életképet rajzoltál elénk; gratulálok!
Szeretettel, Zsanna |
- június 17 2010 16:08:22
Szia Joli!
Beléptem hozzád, elfogadva a szíves invitálást. Nagyon szépen vezettél végig, bemutatva az egyszerű otthont, Nekem nyugalmat sugalltak a szép tiszta gondolataid. Magam előtt láttam a virágokat, bútorokat és az asztalon az ételt. Csodálatos volt olvasni. Igaza van Szisznek, ez a vers egy csendélet. Gratulálok. nagyon tetszett. Szeretettel: zsuzsu |
- június 17 2010 16:17:07
Drága Joli!
Látom, nemcsak nagy tájfestő vagy, remekbe sikerült ez az enteriőr is! Mintha Munkácsy festette volna, Megfogott meghitt szobád hangulata, hallottam a falióra ketyegését (régiségmániás vagyok nem áldozok rá vagyont, de az örökölt, vagy ajndékba kapott szép régi tárgyakat megbecsülöm, mert lelkük van). Veretes versedhez gratulálok!
Szeretettel, Feri |
- június 17 2010 16:36:42
Köszönöm, István, zsuzsu, Zsanna, Feri soraitokat.
Joli |
- június 17 2010 21:05:15
jolankam kedves!
Ez nagyon ott van a szeren. Teljes szívemből meghatódtam, annyira a nagyiék jutottak eszembe. Nagyon szerettem őket, úgy, ahogy voltak. Régies hangulatot idézel soraiddal, át, valóban a só és kenyér felé vezető úton. Szomorú, de akkoriban sem volt túlságosan sokkal több, talán boldogabbak voltak. Nagymama kis lisztszitáját ma is őrzöm, sőt, használom is... na most könnyeztem bele... bocs...
és mindig itt van velem, amikor sütök. Szerencsére, amit lehetett régi dolgokat, elmentettem ide Lakitelekre. Itt van: nagyapa hintája, amit ő készített hiszen kovács volt, gyertyatartók, egy fa kordély, kas, tölcsérek és szita, a derelyevágó és sorolhatnám.
Óvom őket, talán a meg nem született gyermekem számára.
Kösz az érzést.
Grt. Sancho |
- június 17 2010 23:43:46
Nagyon hangulatos, kedves betessékelés. Jó volt olvasni a szíves vendéglátást. Tetszik a versed! Jampa |
- június 18 2010 07:03:21
Jampa, Sancho ! Köszönöm soraitokat.
Joli |
- június 18 2010 09:42:01
Kedves Joli!
Látod, gyönyörű verseddel, amelyben egy "csendéletet" festettél le, milyen érzelem- és emlékezetáradatot indítottál el?!
Az szépség legtöbbször az egyszerűségben, a szerénységben, a visszafogottságban fejeződik ki, ami ebben a kis szobában megtalálható.
Nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- június 18 2010 16:31:41
Köszönöm Zsuzsi! Igazat adok neked, a valóságot jobban látjuk mindezek által.
Joli |
- június 19 2010 21:50:31
Szia Joli!
Nagyon sok oldalú vagy ám! Bár már ezt tudhatnánk! Nagy örömmel olvastam ezen írásod, annyira csalogató! A szíved tetted az asztalra! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|