|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
„
"Szélcsend idején”
(gondolatok Fekete Sándor „Szélcsend idején” című festményéhez)
Magányos sziklaormon,
mint büszke sas madár
nő áll magában,
karjával fázón öleli magát,
barna ázott tincseit szél tépázta,
mélázva nézi a tengert,
szeme sem rebben:
szélcsend, csend…
némaságba halódó végtelen
körös-körül, mindenütt.
Elült a velőtrázó vihar,
szaggatta ruháját,
feldúlta lelkét, emlékét
úgy fájt, azt hitte belehal…
Még bele-bele mar,
belecsikar, de túlélte, túllépett,
most óvón zsong a szélcsend,
testét-lelkét nem korbácsolja kín,
lába alatt csendesen morog,
nem háborog feketén a nagy víz.
Sziklán tarajos hullám törik,
pödri fennen fehér csöppjeit,
magas bodros ívet rajzol véle légbe,
és égbe karcolja ő is égő könnyeit,
borongós felhőfodrok közé rejti,
szíve mélyén őrzött, féltett kincseit.
|
|
|
- június 20 2010 16:08:29
Szia Jampa!
Tetszik!
Tsering |
- június 20 2010 16:15:34
Jampa!
Nagyon szépen kielemezted versedben ezt a gyönyörű festményt!
Fogadd gratulációmat!
Üdv: Pircsi |
- június 20 2010 17:20:33
Szép volt, életre kelt a kép! |
- június 20 2010 21:46:37
Nagyon szép!
Üdv.:majus |
- június 20 2010 21:53:11
Szia Jampa!
Remek írás! Érezni a vihart, a pattanásig feszült kínt. Nagyon élethű!  |
- június 21 2010 12:11:40
Nagyon szép képekkel fejezted ki a mondanivalót..Gratulálok versedhez
Szeretettel, zsanna |
- június 21 2010 16:47:37
Ha nem tudnám, hogy festmény ihlette, akkor is tetszene, őnálló versként is nagyon szép! |
- június 24 2010 07:51:58
Elgondolkodtató, tetszett. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 03. csütörtök,
Hilda napja van.
Holnap Rozália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
