|
 Vendég: 82
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tűz lobban, széllel táncra kel,
parázs szeme sír és búsan énekel,
az emlékek egére szökik most lángja,
mert ott fenn, minden csillag a barátja.
Fény- országútján robog a gondolat,
mi tegnap még végtelen, ma, csak egy pillanat,
s ott hevernek sorban az idő gyöngyei,
mint kalászt az arató, marokba szedi.
Nyár volt, vidám, kacagó nyár,
ott kóborolt a parton, meg egy ifjú pár,
kéz a kézben, ragyogtak egymás szemében,
várva, hogy szívük apró kapuján a szerelem belépjen.
Selymes homokba süppedtek a vágyak,
nem kellettek akkor még pihe-puha ágyak,
csak a csillagok mosolya, az éj bársonya,
meg a nyári szellő szégyenlős fuvallata.
De a nyárnak akkor hamar vége lett,
az idő is begyógyította a megsebzett szívet,
bár a csillagok mosolya most is olyan szép,
mint a bennem felsejlő régi-régi kép.
|
|
|
- június 22 2010 19:50:31
Szépen írtad meg...Gratulálok!!! |
- június 22 2010 19:55:59
Nagyon szép emlékezés!
Gratulálok: Pircsi |
- június 23 2010 13:54:16
Megható. Gyönyörű emlékek, tele érzelemmel.
Üdv. Pirike |
- június 23 2010 16:45:24
Kedves Marianna!
Köszönöm.
Üdv: József |
- június 23 2010 16:46:07
Kedves Pircsi!
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv: József |
- június 23 2010 16:46:49
Kedves Pirike!
Örülök ha tetszett.
Üdv: József |
- június 24 2010 08:35:05
Szép versedhez gratulálok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
