|
 Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tán haragszik ránk az ég?
hogy úgy ver tüzes nyilával,
mintha épp leszakadni készülne.
Tengert zúdít ránk,
viharba ráncolja homlokát,
s a feketén izzó felhők
ordító pofája, most átkot kiált.
Vad folyammá duzzadó patakok,
hegyről rohannak, völgyet árasztanak,
alatta, sarjadó életek rohadnak.
Házak omlanak, keservesen, jajongva,
anyókák, apókák borulnak a földre zokogva.
Oda a múlt, oda az élet.
Vörösre sírt szemek, most nem alhatnak.
Tán haragszik ránk az ég?
Évszázados bűnök nehéz bilincsét
töri most ketté a természet.
Dühe, mint ostor csapása,
az ellene vétők hátán, véresen csattan,
visszaveszi, mi övé volt egykor.
Útjába ne állj, mert elemészt,
és új hantokat emel állat, s ember felett.
Mert átéltük a poklot, s éljük az óta is. |
|
|
- június 28 2010 20:26:11
szhemi!
Bizony iszonyú volt az árvíz és a felhőszakadás egyszerre, nagyon meghatóan megírtad!
Gratulálok: Pircsi |
- június 29 2010 16:18:10
Kedves Pircsi!
Igen, nagyon szomorú.
Látni a sok síró idős embert, kiknek az életük omlott össze.
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv: József |
- június 29 2010 16:36:43
Az ember az átkot a saját bűnös cselekedeteivel vonja magára
Ez van; de jól megírtad, Gratulálok! |
- június 29 2010 18:43:38
Kedves Zsanna!
Köszönöm.
Örülök, hogy olvastad.
Üdv: József |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
