|
 Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Vesd meg ágyad rongyos házad küszöbén!
Hazug léted kínzó lánca legyen csakis a tiéd.
Ujjad sokszor másra mutat tüzet hányva,
De a tükör mindig teret ad a valóságnak.
Nem elég ok meg nem értett gyermekléted,
Hogy mást elítélj, s alázz –persze félve.
Reszkető tudatod, mint a végtelen éj,
Szikrát szór szellemed elzárt szigetén.
Uralni valakit, s hinni, hogy ő ural téged?
Inkább értsd, és éld a felelősséget!
Tudd, hisz tudod, minden átkod megtalál,
Mint mesében a varázslat, midig visszaszáll. |
|
|
- július 02 2010 06:39:25
Nagyon pesszimista a versed. Ne feledd, egyszer kisüt a Nap a felhők mögül! |
- július 02 2010 07:53:06
István!
Nagyon jó ez a vers, bizony aki átkot szór, az visszaszáll az Ő fejére!
Gratulálok: Pircsi  |
- július 03 2010 07:38:27
Nagyon kifejező és szépen megformált vers, akkor is, ha a téma nem is a legderűsebb... Versedhez gartulálok!
Üdv, Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
