|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Kopasz sziklaszirten magas kőtorony áll
oly távoli helyen, rá a szél se talál
otthonom e torony, otthonom a négy fal
békés csend honol, a zaj néma halált hal
rejtekem felfedezni – nem lesz oly ember
magányom duzzad, mint esőtől a tenger
a csend, akár kristály, oly makulat tiszta
otthonom e négy fal, otthonom e kripta
ablak nincs, ajtó nincs, csak szürkeszín falak
a falon málló festék, a padlón salak
önmagam falaztam be öntömlöcömbe
önmagam vettem téglafalakkal körbe
kiutat, bejáratot nem hagytam rajta
ekképpen lett áthatolhatatlan fajta
élelmem ám véges, s a levegő is fogy
de nem érdekel immár, mit, miért, és hogy
csak legyen vége - és tán vége lesz hamar
kolonc lelkem többé több vizet nem zavar
imát nem mond más, csak a pók a sarokban
ámen, s eltűnik a fölém szőtt hálóban. |
|
|
- július 08 2010 07:12:31
Borzongok a versedtől,de csodálatosan megjelenítetted a magányt ! Rombold le a falakat!
Szeretettel:Geot |
- július 08 2010 08:28:58
Tris Barátom!
Már megint padlón vagy? Léci vidámabbat, jó?
Versed nagyon jó, csak ne Rólad szóljön, mert ezzel még ráérsz, ezer időd van még!
Üdv: Pircsi |
- július 08 2010 08:54:25
Tetszik a versed, bízz benne hogy jobb lesz majd.
Szeretettel:Gizi |
- július 08 2010 16:37:06
Na, de már megint miért e pesszimizmus? Versed szép, de megint teli önmarcangolással
Üdv Zsanna |
- július 08 2010 21:34:53
Tudod, hogy boldog lehet a magányos ember? |
- július 08 2010 21:39:52
Valahhogy biztosan... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 14. kedd,
Őrs napja van.
Holnap Henrik, Roland napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
