|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szívós maratoni futók,
Londoni olimpia,
Elsőként az olasz futó,
Ért be a stadionba.
Kilencvenezren szurkoltak,
Neki a lelátókról,
Ám azt látták, nincs ereje,
Tán nem is tud magáról.
Egy jó párszor összeesett,
De még feltápászkodott,
Ám cél előtt pár méterrel,
A lába összecsuklott.
Lent is maradt, itt van a vég,
Felállni már nem tudott,
De a szíve még hajtotta,
Ezért négykézláb mászott.
Síri csend lett a lelátón,
Úgy szorított mindenki,
Látván a nagy kínszenvedést,
Meg sem pisszent ott senki.
Két pályaőr megsajnálta
A célon átcipelte,
Ám a nagy versenybíróság,
Elsőségét elvette.
Idegen segítség miatt,
Elvesztette aranyát,
De az Angol Királynétől,
Kapott egy arany kupát.
Nem lett olimpián bajnok,
Ám jó rá emlékezni,
Mert kinek drámáját látták,
Az Dorando Pietri. |
|
|
- július 22 2010 17:21:19
Laci! Te miket tudsz?
Szép történet, gratulálok versedhez: Pircsi |
- július 22 2010 18:02:04
Ez egy igazi sport-dráma volt! Igaz, akkoriban még igazi sport is volt.Szívvel és lélekkel! Ő és a hozzá hasonlók az igazi bajnokok!! Hasonlít Erikhez, az afrikai úszóhoz is, aki a Sydney-i olimpián majdnem vízbe fulladt, több, mint egy perces hátránnyal ért célba, miközben a többi versenyző már rég kiszállt a medencéből. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
