|
Vendég: 128
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Persze, szépek az emlékek,
Mikor arra kérlek,
Mesélj nekem magadról,
De foltokkal eltakart rongyos ruhádon
Letelepedett bánatod
Üvölt felém fagyos haragodtól.
Komótosan építed félelmeid falát.
Abbahagyod. Menekülsz.
Már érzed a régi emlékek illatát.
Csendes szigetként látom alkonyod,
Mikor félve félre lépsz,
Hogy áttáncolj világodon. |
|
|
- augusztus 02 2010 12:51:38
Szomorú kis vers, de tetszik: Pircsi |
- augusztus 03 2010 10:09:08
Kedves SzukicsZs!
Jól érvényesülnek többszörös jelzőid a versdben "foltokkal eltakart rongyos ruhádon", (bár ha meg van foltozva, már nem lehet rongyos!)
Nekem az utolsó versszak első sora tetszik igazán: "Csendes szigetként látom alkonyod".
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 03 2010 10:15:25
Nagyon szemléletes, tetszett.
Bontsd le azt a falat, gyerünk, dolgozz meg érte!
Maryam |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|