|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Csak egy elfeledett madár rácsok mögé zárva
S ha lehullana a bilincs ? akkor sem szállna
Elfeledte azt régen, már gy?lölni sem tud
? megcsókolja azt is ki a földön fekve belé rúg
És hogy miért él még, azt már ? sem tudja
Ha lenne bánatának kútja ? vígan bele is fúlna
Már elméje sem az övé csak megmaradt érzései
Csak múltjának megsárgult, régi fényképei
De azok is széttépve, mind halomba szórva
S úgy jár, kel köztük, mint télen fagyba, hóba
Dideregve, fázva, csak a melegre gondolván
Mi oly messze van, mint sivatagi karaván
A bánat kiülve arcán, szemében csak üresség
Ha eltiporná ?t valaki csak szívesség
mit tenne, minek is élne, hisz nincs is miért
És legalább azt mondanák, meghalt az elveiért
S ez a fiú nem érti mi tehetné szebbé,
ha nincs már többé senki, ki ?t szerethetné
mert elvettétek t?le, mi jobb rész volt benne
s talán ha szeretné valaki, ? is emberré lenne
igy csak egy bomlott elme, ki boldogságát keresi
hosszú utakat jár be, de egyre látja, nem leli
szíve teli búval, de van még benne tartás
van még benne hely, hol elfér egy h? társ
úgy minden más lenne, ez élteti ?t is
amíg az életnek örül, addig persze b?g is
ez a kett?ség, mi széttaszítaná egymást
mégis úgy fogadja Istent?l, mint égi áldást
mint egy palást, mi megvédi gyönge lelkét
hogy ne törje össze senki, ha meggyötörné
Ártatlan ez az ember, mégis b?nösként szenved
Becsüljétek meg ?t, neki csak ennyit kell tenned
S milyen az az ember, kiben az érzések elfagytak
Kit az életben eddig csak kihasználtak, s elhagytak
És torz lelke hogy élheti álmait, hogy érheti vágyait
Ha látja boldogságban szenved? embereknek százait
És ? csak menne el?re, próbálna, külvilágot kizárva
Védjétek meg ?t hisz lénye egésze oly árva
Ne tiporjátok sárba, miért élvezet az nektek
Vagy szenvedni látni, attól boldogabbak lesztek
Nem ártotok evvel neki, csak er?sebbé teszitek
Fájdalom edzi lényét, azt t?le el nem veszitek
Mert az benne él, oly mélyen, onnan ki nem írtható
Arra nem képes sem ember sem maga a mindenható
Legbelül ?rzi, mert az az egyetlen egy érték
Nem maradt már semmi, csak az az egyetlen szépség
S ha arról kérdeznék, ? leszegett fejjel tovább lépne
Mert látszólag köztünk él, de lelkével mégse |
|
|
- október 18 2007 10:56:06
A lelki sérülés, a kitaszítottság megvisel, de valóban er?t ad majd a továbblépéshez, a megújuláshoz.Ez a vers számonkérés és analizálás egy emberi lélekben. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
